A Világgazdaságnak nyilatkozó vezető elemzők 2024-ben 3 százalék körüli gazdasági növekedéssel, éves szinten 5-6 százalék közötti inflációval számolnak. Azt valószínűsítik, hogy jövőre velünk maradhat a kiegyensúlyozott, enyhén többletes folyó fizetési mérleg.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője 2024-ben 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 5,5 százalékos inflációval, kiegyensúlyozott fizetési mérleggel, csökkenő, de a tervezettnél magasabb államháztartási hiánnyal, valamint stabil,
380 forint/eurós árfolyammal számol.
A újraindulása már az idei év közepén elkezdődött. Ami a növekedés természetét illeti, az egy-két feldolgozóipari tevékenységnek (autóipar és akkumulátorgyártás), a mezőgazdaságnak (alapvetően a rendkívüli aszály sújtotta 2022 utáni javulásnak) valamint az energiaimport csökkenésének (mérséklődő áraknak, a kisebb fogyasztásnak és így javuló külső egyenlegnek) köszönhető. A lakossági fogyasztás és a beruházások továbbra is mély visszaesést mutatnak. Ezeken a területeken azonban fokozatos javulást hozhat a jövő év.
A beruházások területén 2023-ban a nagy autóipari és akkumulátorgyártási fejlesztéseken kívül alig látni növekedést.
Ezzel párhuzamosan a vállalatok beruházási hajlandósága is érdemben javulhat. 2023 első tíz hónapjában a arányos vállalati hitelállomány jelentősen mérséklődött. 2024-ben a vállalati hitelállomány 4-5 százalékos bővülésére számít a vezető elemző. Ami a lakossági fogyasztást illeti: az infláció csökkenése melletti 8-10 százalék körüli nominális bérnövekedés ismét reálbéremelkedést, így pedig bővülő fogyasztást hozhat. Mindazonáltal legkorábban 2024 utolsó negyedévében lehet arra számítani, hogy a 2022 első felében elért háztartási fogyasztási szinthez visszatérjünk.
Az infláció 2023 végén már a 6-7 százalék közötti tartományba tér vissza, majd 2024-ben további mérséklődés jöhet.
2024 végén 5 százalék körüli, az év egészében 5-6 százalék közötti lehet az infláció, majd 2025-ben láthatunk az inflációs célsáv felső széléhez közeli számokat. Ebből következően a monetáris politika kitarthat az óvatos kamatcsökkentések mellett – 2024 közepén 7 százalékos, év végén 6 százalékos alapkamat várható.
Az miatt 2022-ben tapasztalt drámai félresiklást követően a külső egyensúly 2023 során látványosan visszabillent a pozitív tartományba. Jövőre velünk maradhat a kiegyensúlyozott, enyhén többletes folyó fizetési mérleg. Török Zoltán szerint Az említett tényezők a forint árfolyamára stabilizáló hatással lehetnek majd – 380 körüli forint/euró árfolyamra számíthatunk.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte:
az idei év végére újra beköszöntött a nyári Barbie láz, a piacok rózsaszínben látják a jövő évi kilátásokat.
A világ vezető jegybankjai az infláció sikeres letörését követően jelentős kamatcsökkentések hajthatnak végre. Az Európai Központi Bank és a Fed is 100-125 bázisponttal mérsékelheti az irányadó rátát.
Hazánk 2023-ban recesszióba süllyedt, a jó hír viszont az, hogy az új termelő kapacitások kiépítése és később termelésbe való bekapcsolódása lökést ad majd Magyarország növekedésének. Emellett a belső fogyasztás is a magyar növekedést hajthatja, nyáron meglendülhet a lakossági költekezés, a várható 5 százalék körüli reálbér-emelkedés miatt. Az Európai Uniótól érkező források részleges feloldása elsősorban a beruházásokon keresztül adhat többlet lendületet az országnak.
Németh Dávid összességében 2,8 százalékos növekedést vár 2024-re, amely a szektorok szintjén főleg a szolgáltatások területén jelenthet meg.
Szerinte az infláció csökkenésére lehet számítani egészen 2024 áprilisáig. A tavasz közepén már 4,5-5 százalék közé lassulhat a pénzromlás üteme. Nagy kérdés, hogy folytatódik-e a folyamat akkor is, amikor a belső kereslet elkezd élénkülni. Jelentős kockázatot jelent, hogy a jövő év második felében már nem látni érdemi dezinflációs folyamatot, így a jövő éve végére is 5 százalék körül maradhat fogyasztói árindex.
A K&H Bank vezető elemzője szerint a költségvetés egyik Achilles sarka jövőre is a belső fogyasztás lehet. A 3 százalék alatti GDP arányos hiánycél rendkívül ambiciózusnak tűnik a 2023-as bevételek és az államháztartási egyenleg ismeretében. Ráadásul a javuló lakossági jövedelmekről túl sok bőrt próbálunk egyszerre lehúzni. Egyrészt az államadósság finanszírozásába próbálják bevonzani, másrészt a fogyasztás megugrásán keresztül több adóbevétellel is kalkulál az állam, ráadásul a kamatstopot is várhatóan eltörlik július elsejétől. Az állam kamatkiadásai sem fognak érdemben csökkenni 2024-ben. Mindezek fényében 4 százalék körül GDP arányos államháztartási hiányra számít a vezető elemző 2024-ben.
Németh Dávid szerint a jegybank kamatcsökkentési ciklusa folytatódhat, márciusra már 8,5 százalék, júniusra pedig 7 százalék közelébe mérséklődhet az alapkamat szintje. A jövő év végére az irányadó ráta 6 százalék körüli szintre is mérséklődhet. A forint ereje az év végére megkopott, ami azt mutatja, hogy Magyarországot még mindig a kockázatosabb befektetési csoportba sorolják. A javuló makrogazdasági feltételek a jegybanknak lehetővé teszik, hogy a forint érdemi leértékelődése nélkül hajtsa végre a kamatcsökkentéseket, így az elmúlt hónapok sávjában (376–392 forint/euró) oldalazhat az árfolyam.
