„Megkezdődött az érdemi dezinfláció, idén 17,6-17,7 százalékos éves átlagos inflációt vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezt követően 2024 végére már akár 5 százalék környékére eshet vissza a fogyasztói árindex átlagos növekedése – jelentette ki Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a decemberi Inflációs jelentés bemutatóján. – A jegybank inflációs célja tartósan 2025-től érhető el.”
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Az MNB 0,5 százalék körüli visszaesést vár idén, a jövő évi gazdasági növekedési prognózisát 2,5–3,5 százalékra húzta lejjebb, a 2025-öst viszont ugyanilyen mértékben feljebb, 3,5–4,5 százalékra módosította. A jövő évi inflációs előrejelzési sáv felső szélét 6 százalékról 5,5 százalékra faragta le.
Az új esztendő elé nagy várakozással tekintenek
A központi bank elemzői szerint 2024-től várható fordulat. A jövő évtől a gazdaság növekedése a belső keresleti tételek fokozatos élénkülésével szélesebb bázison nyugodhat, amit elősegít a csökkenő a növekvő reálbérek, a bizalom fokozatos helyreállása és a hitelpiacok jövőre várható dinamizálása. Ami fontos, hogy
A jelentős mértékben a külkereskedelmi egyenleg hatására a folyó fizetési mérleg 2023-ban enyhén többletes, s ezután tovább javul. Éves egyenlege 2023-ban várhatóan enyhe többletbe fordul, és a következő években tovább emelkedik: GDP-arányosan idén várhatóan 8 százalékpontnál is nagyobb mértékben javul, ami a pénzügyi válság után megvalósultnál is nagyobb mértékű ugrást jelent – fogalmaz a jelentés.
Javult a hangulat a hazai pénzügyi piacokon is
A decemberi Inflációs jelentés szerint az elmúlt negyedévben a hazai pénzügyi piacokon is javult a hangulat, a többi között az EU-forrásokkal kapcsolatos pozitív fejlemények hatására. A források beérkezése kedvezően hat az államadósság-pálya alakulására is.
A hazai bankközi hozamok, valamint a rövid oldali állampapírpiaci hozamok számottevően csökkentek az MNB kamatcsökkentéseivel párhuzamosan.
A forint az időszak egészében folyamatosan erősödött az euróval szemben.
Fotó: Kurucz Árpád
A nemzetközi és történeti összehasonlításban is gyors dezinfláció egyre szélesebb körben érezhető, így az élelmiszer- és iparcikk-infláció lassulása mellett a szolgáltató ágazat fogyasztói árindexe is alacsonyabbá vált. Előretekintve az éves árdinamika folytatódó mérséklődését külső és belső tényezők egyaránt támogatják. A gázárak és a szállítási költségek, bár változékonyan alakultak, továbbra is a háború kitörése előtti szinteken maradtak. Az értékláncokban lévő feszültségek oldódtak, emellett a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt. Az élelmiszer-infláció folytatódó mérséklődését a csökkenő globális élelmiszer-alapanyagárak mellett az egyre erősebb versenyt generáló kormányzati intézkedések is támogatják. Októbertől a világpiaci olajárak csökkenése és a dollár gyengülése az üzemanyagárak csökkenésén keresztül ismét támogatja a hazai dezinflációs folyamatot – emeli ki a jelentés.
Lassabban bővült a vállalati és a háztartási hitelállomány
2023 folyamán a szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat. A jövő évre várt inflációs pálya az alacsonyabb üzemanyagárak és a külső infláció, valamint a beérkező adatok miatt lejjebb tolódott a szeptemberi prognózishoz képest. Az infláció az év eleji 25 százalék feletti szintjéről Európában az egyik leggyorsabb csökkenést mutatta, az erős dezinfláció 2024 első negyedévében folytatódik, majd ezt követően lelassul.
A hitelezési folyamatok a régiós és európai tendenciákkal összhangban alakultak.
A vállalati és a háztartási hitelállomány tovább bővült, ám a korábbiaknál lassabb ütemben.
A költségvetés hiánya 2023-ban a 5,2–6,0 százaléka között lehet előrejelzésünk szerint. 2024-ben 2,9–3,9 százalékos, 2025-ben 1,9–2,9 százalékos, 2026-ban 1,4–2,4 százalékos lehet a GDP-arányos deficit a makrogazdasági folyamatok alakulása és a költségvetési kontroll függvényében. Az államadósság-ráta 2023 végére 73 százalék közelébe csökkenhet, amit az előrejelzési horizonton további mérséklődés követ.
