Körülbelül egy hónapja számoltunk be arról, hogy kemény üzenetet küldtek a magyarországi német cégek a magyar gazdaságnak. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) nagy presztízsű konjunktúrafelmérésén ugyanis az itthoni németországi cégek (és magyarok is) kifejezetten pesszimistán nyilatkoztak a kilátásokról, és a 2008–2009-es válságot követően újabb mélypontról jelentettek.

Megérkezett a kormányzat válasza a német cégeknek: ne aggódjanak, Magyarország nyertese a válságnak (Vémi Zoltán/Világgazdaság)

A DUHIK most megtartotta a konjunktúrafórumát, amelyre meghívta a véleményüket kifejtő gazdasági szereplőket és a magyar kormányzatot is. Így először nyílt lehetőség arra, hogy nyilvános fórumon a gazdasági kormányzat reagáljon a magyarországi német cégek pesszimizmusára. Ezt terv szerint a legmagasabb szinten tette volna meg Varga Mihály pénzügyminiszter révén, azonban a tárcavezetőnek elhúzódott a külföldi útja, így őt Szőcs Gábor, makrogazdasági és európai ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesítette.

Magyarországon véget ért a recesszió

A helyettes államtitkár először arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei harmadik negyedévben végre megérkezett a növekedési fordulat, negyedéves bázison 0,9 százalék bővülés következett be. Igaz, éves alapon még 0,4 százalékos mínusz látszik. 

Mégis, ezzel véget ért a négy negyedéven át tartó technikai

Mindezt a KSH és a Pénzügyminisztérium saját adatai is alátámasztják. A szakpolitikus szerint a magyar gazdaság válságállónak bizonyult, a stabil, az októberben végre bement 10 százalék alá. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdaság felpörgetését a 2010-ben lefektetett alapok mellett a politikai stabilitás is támogatja, ami széles cselekvési politikai mozgásteret ad a kormányzatnak. Ezt pedig arra használták fel, hogy a háború és idején a gazdaságvédelemre tudjanak összpontosítani.

Elismerte, hogy a folyamatok megviselték a magyar gazdaságot, de felhívta rá a figyelmet, hogy a nemzeti össztermék jelenleg 5,3 százalékkal magasabb, mint a pandémia előtti utolsó negyedévben volt. Ez már csak azért is örömteli, mert ugyanebben az időszakban az EU átlagos növekedése 3,4 százalékot ért el. „Van tehát mire alapozni a jövőt” – fogalmazott.

Németország a legfontosabb partnere Magyarországnak 

Már csak azért is, mert a magyar kormány mellett több nemzetközi szervezet is optimista a magyar gazdaságról: az Európai Bizottság és az EBRD is kiemelkedő növekedési időszakot prognosztizál, a nemzetközi hitelminősítők pedig a hazai bankrendszert és a munkaerőpiacot is értékelték, illetve megállapították, hogy a 27 százalékos beruházási ráta még mindig a legmagasabb az Európai Unióban.

Szőcs Gábor kitért a német–magyar gazdasági kapcsolatokra is. Németország 2022-ben Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere volt, 67,7 milliárd eurós áruforgalom teljesült, ami a teljes magyar külkereskedelem 23 százaléka. Mindez ráadásul 13 százalékos növekedést mutat 2021-hez viszonyítva. A befektetések terén is Németország a legfontosabb partner. Két éve 18,2 milliárd eurónyi beruházás jött létre, ami a teljes hazai FDI (külföldi működőtőke beáramlás) 20 százaléka volt. Ismertette, hogy 2014 és 2023 első féléve között összesen 187 német projektben született megállapodás, amelyek 37 ezer munkahelyet teremtettek.

Biztossá vált, hogy a német cégekre válság idején is lehet számítani és továbbra is meghatározó súllyal vannak jelen a magyar gazdaságban

– emelte ki a helyettes államtitkár.

Újraindítják a magyar gazdaságot

A szakpolitikus úgy fogalmazott, hogy a 2024-es év a gazdaság újraindításáról fog szólni. Ennek követelménye a feszes költségvetés, az átalakuló világgazdaság lekövetése és munakerőpiac lehetőségek kihasználása. Előbbi a kormány feladata, utóbbiban viszont a vállalatokra is számítanak.

A kabinet eltökélt célja, hogy javítsa az egyensúlyi mutatókat. Jövőre

  • a hiány 2,9 százalék,
  • az infláció 6 százalék,
  • az államadósság szintje pedig 66,7 százalék lehet.

De már idén is lemegy 70 százalék alá. Az eredményeket a piac is értékeli, hiszen 2015-től már hétszer minősítették fel a gazdaságot és a válságokban is befektetésre ajánlják. Az országkockázati felár pedig meredeken csökken. A beruházások ösztönzése is cél, ahogy a logisztika, a digitalizáció és az adórendszer fejlesztése is.

Ígérik: Magyarország a nyertese a válságnak

Szőcs Gábor végezetül arra is kitért, hogy Magyarország a már meglévő, illetve a még folyamatban lévő beruházásoknak köszönhetően az egyik nagy nyertese lesz a világban és a régióban zajló ipari átalakulásoknak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiacon eddig megfigyelhető extenzív növekedés egyre korlátozottabb: 4,7 millión dolgoznak aktívan, a 4 százalék körül mozog. Éppen ezért most intenzív növekedés következik, vagyis a kutatás és a fejlesztés kap nagyobb szerepet, hogy minél nagyobb legyen a hozzáadott érték.

Ehhez rendelkezésre állnak a legmagasabb színvonalon képzett pályakezdők. A tervek szerint egyre szélesedik majd a high tech szegmense, ebben pedig a kormányzat szintén számít a német vállalatokra.

A német cégek kemény üzenetet küldtek a magyar gazdaságnak: eljött a mélypont

A magyarországi német cégeknek rendkívül nagy a befolyásuk a gazdaságra. Most megkérdezték tőlük, milyen várakozásaik vannak a jövőt illetően. A válaszokból finoman szólva sem optimista kép rajzolódik ki.