BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tetőző infláció, mélypontra zuhanó kiskereskedelem, üzemanyagárak, valamint az akkumulátorgyártás körüli hírek borzolták a kedélyeket idén februárban

Kiderült, hogy januárban tetőzött az infláció, ám az év első hónapjának végére sem született megegyezés az állami vállalatok béremeléséről. Az olaj- és az üzemanyagárak frontján viszont folyatódott az áresés. Folyamatosan téma volt a debreceni akkumulátorgyár, miközben egyre több bejelentés hangzott el a haderőfejlesztésről. Mélypontra zuhant a kiskereskedelem, és bejelentették a gazdasági növekedést segítő, vállalkozói Baross Gáborhitelprogramot. Kiderült az is, hogy a Népligetnél életveszélyes a felüljáró, Mohácsnál viszont új Duna-híd épül – sok más mellett ezek voltak az idei második hónap legnagyobb érdeklődésre számot tartó hírei.

Nem született meg január végére a megegyezés az állami vállalatok béremeléséről

Még február elsején sem lehetett tudni, mennyivel emelkedik januártól a közszolgáltató vállalatoknál dolgozó mintegy 200 ezer munkavállaló keresete. A postások, vízügyesek, MÁV-Volán-dolgozók elégedetlenkedtek: attól tartottak, hogy a drágulás teljesen megeszi az idei béremelésüket. A szakszervezeti vezető szerint sztrájk híján egy munkavállalói tiltakozás is benne van a levegőben, ha nem sikerül megőrizni a fizetésüket reálértéken.

Elárulta, mekkora béremelést adna dolgozóinak az Audi

Az Audi Hungaria tárgyalódelegációja is csak a hó közepén adta át béremelési ajánlatát az Audi Hungária Független Szakszervezetnek. Hozzátéve azonban, ha a KSH által közzétett, 2023-as éves infláció magasabb az előre jelzett 15 százaléknál, akkor az eltérést a vállalat 2024. április 1-jei hatállyal egy összegben kiegyenlíti. Ennek kifizetési alapja a 2023. március 31-i alapbér és mozgóbér összege. A Rábánál dolgozók viszont már korábban megtudták, hogy a cég jelentős, a korábbi évekhez képest másfélszeres mértékű, azaz 15 százalékos átlagos alapbérfejlesztést hajt végre, az év elejére visszamenő hatállyal.

Hivatalosan is véget ért egy korszak: a lábukkal szavaztak a vásárlók a drágulásról, durván beszakadt a boltok forgalma

Még mindig a fogyasztásról és az inflációról szóló statisztikák voltak az egyik leggyakrabban olvasott cikkek. Kiderült, hogy évek óta nem volt olyan a kiskereskedelemben, amiről a KSH akkor jelentett. De legalább a karácsony nem maradt el. Éves alapon 4,8 százalékkal csökkent decemberben az országos kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint. Egészen 2021. februárig kell visszamenni az időben, hogy hasonló statisztikát találjunk. Vagyis egy korszak lezárult a hazai kiskereskedelemben.

Utoljára még ugrott egy nagyot az infláció, itt lehet a csúcs

Mindenkit megdöbbentett, hogy a KSH adatai szerint a várakozásoknál jóval nagyobb mértékben nőtt az infláció januárban: a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. (Utoljára 1996 márciusában mértek hasonló értéket.) Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az értékelések szerint egyrészt sajnos beigazolódtak azok a félelmek, amelyek szerint decemberben még nem jelent meg teljes egészében a benzinársapka kivezetésének hatása az inflációban. Másrészt, az ágazati hírek alapján a kereskedők vélhetően egy utolsó nagyobb áremelést hajtottak végre, leginkább az élelmiszerek körében. Az élelmiszereken belül mindössze az étolaj és a liszt ára csökkent 6,4, illetve 0,9 százalékkal.

Lassan megfizethetővé válik a dízel Magyarországon – újabb árcsökkenés jön

Jó hírt is lehetett azért olvasni a tavasz előtti utolsó téli hónapban: az év eleje óta nagyot csökkent az üzemanyagok literenkénti nagykereskedelmi ára.

20190321_0021_MOR
Az üzemanyagárak némileg normalizálódni kezdtek tavaly februárban, amit főleg a dízelt tankolók vettek észre először.
Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság

Literenként átlagosan már „csak” 640 forintot kértek a gázolajért a kutakon. A gázolaj átlagára január eleje óta nagyjából 12 százalékkal mérséklődött és jelentősen zárult az olló a dízel és a benzin átlagára között. A csökkenés elsősorban az olaj világpiaci áresésének, illetve a dollárral szembeni erősebb forintnak volt köszönhető. 

Máris kimerült a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram kerete, változtatni kell a feltételeken

Most már, így visszatekintve elmondható, hogy a februárban induló Baross Gábor hitelprogram (BGH) valóban mentőövet jelentett a hazai vállalkozóknak. Úgy is indították útjára, hogy az egyik legfontosabb lépés afelé, hogy az idén a magyar gazdaság elérje az 1,5 százalékos GDP-növekedést, és fennmaradjon a teljes foglalkoztatottság. Hitelezés nélkül nincs növekedés. A program 700 milliárd forintos kerete a február 1-jei indulás után egy hónappal szinte teljesen kimerült. Döntöttek: változtatni kell a feltételeken.

Haderőfejlesztés: a kormány a vadászgépekről sem feledkezik meg, egyre biztosabb az új Gripenek beszerzése

Nem úszott el a fejünk felől a február 24-én már egy éve tartó orosz–ukrán háború sötét fellege. Az új Gripenek megrendelésről szóló találgatásokat a legmagasabb szinteken elhangzott nyilatkozatok már korábban is erősítették.

Magyarország légvédelmét erősítik a svéd vadászgépek.
Fotó: AFP

A svéd Jas 39-es vadászgépek érkezését Koller József dandártábornok mondta ki a katonai repülés témájában évtizedek óta igazodási pontként számon tartott Aranysas magazinban.

Lázár János: beszéljünk világosan, Magyarországon fegyvergyárak fognak épülni

Februárban hagyta jóvá a kormány annak a koncepcióját, hogy hogyan szeretnék az építészetet és az építésügyet megváltoztatni Magyarországon – egyebek mellett ezt is elmondta Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter jelezte, hogy az általa vezetett tárca most terjesztette elő az állami beruházások rendjéről szóló törvényt. Szerinte ez mindent megváltoztat, az építőipar teljes struktúráját. Lázár János egyszersmind azt is bejelentette, hogy a fegyvergyártás vagy a fegyvergyárak építése előtérbe kerül. „Beszéljünk világosan, Magyarországon is fegyvergyárak fognak épülni. Fegyvergyártás lesz, repülőgép-, harcirepülőgép-gyártás lesz. A lengyelek 10 milliárdért vesznek fegyvereket, tehát egy építőiparos gondolkodhat úgy, hogy ipari csarnokot fogok építeni, csak most fegyvergyáraknak.” 

Orosz rulettet játszanak, akik támadják a debreceni CATL-akkumulátorgyárat

Februárban már szinte mindennapos téma volt az akkumulátorgyártás mint fontos iparág s mint fontos kitörési pont a hazai gazdaság számára. Indokként azt is felhozták, hogy a bérstatisztikai adatokban jól kimutatható összefüggés van az ipari tevékenység és a bérszínvonal között, ahol nagyobb az iparosodottság, ott a fizetések is magasabbak, ez is a tétje a debreceni CATL-akkumulátorgyárnak . Talán az sem véletlen, hogy világszerte épp most van kibontakozóban egy újraiparosítási hullám az energiaválság és az infláció letörésének leple alatt.

Debreceni kínai akkumulátorgyár: kiderült az igazság a vízigényről

Kiderült még február első felében az is: durva csúsztatás volt, hogy a Debrecenbe tervezett CATL-gyár napi 40-60 ezer köbméter vizet használna fel. Az ezt kimutató elemzés nem kifejezetten a kínai akkumulátorüzemről szólt, hanem a komplett debreceni déli ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséről. A félreértések eloszlatása érdekében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kabinet nevében úgy fogalmazott: „Csak akkor szabad megépíteni, ha a gyár a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat betartja, ugyanúgy, mint Németországban.

Vármegyebérletet vezet be a kormány

Sokak számára nagy segítség azóta a kedvezményes vármegyebérlet, amelynek bevezetését májusra ígérte meg februárban a kormányfő évértékelő beszédében. A kedvezményes közösségi közlekedési lehetőség a buszos és a vasúti közlekedésben egyaránt igénybe vehető. Az országbérlet ára havonta 18 900, a vármegyebérleté 9450 forint.

Népligeti felüljáró lezárása: most jön csak a feketeleves, tizenötezer autó kerülhet dugóba

Bár mindenki pontosan tudja, mennyi nehézséget okoz a budapesti közlekedésben a kiiktatása, legalább annyian tisztában vannak a lerobbant állapotával is a Népligeti felüljárónak.

20230216_népliget _ feluljaro_2446_MK_MP
Budapest egyik jelentős forgalmú kereszteződésének szégyenfoltja a lerobbant felüljáró, a baleset-veszélyességéről nem is beszélve.
Fotó: Máté Krisztián / Mediaworks

Februárban bejelentették, hogy a felüljáró állapotfelméréséhez kapcsolódó munkálatok várhatóan március 3-án lépnek abba a szakaszba, amelyhez már elengedhetetlen a forgalom korlátozása. Rövidesen részlegesen le is zárták az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése fölötti utat. Azóta azonban már más döntések is születtek a felújítással kapcsolatban…

Új Duna-híd épül – hamarosan indulhat a közbeszerzés

„Ha minden a terv szerint halad, 2026-ra már át is adják a kétszer két sávos, 750 méter hosszúságú átkelőt.” Ezt Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében jelentette ki. A kormányfői megszólalás azért volt fontos, mert ezzel végérvényesen eldőlt, hogy a több évtizede napirenden lévő új Duna-híd Mohácsnál megépül. Mint fogalmazott: „Marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. Ideje, hogy végre gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is egyesítsük Hunniát és Pannóniát.” A tervek szerint egy 750 méter hosszúságú, 18 ezer négyzetméter felületű, kétszer két sávos, hármas tagolású és acélszerkezetű híd készül.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.