BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egymás után szippantja be a víziközműcégeket az állami óriás

Újabb víziközmű-társaságokban válik a tulajdonosi jog gyakorlójából tulajdonossá a Nemzeti Vízművek Zrt. Ezzel a víziközműtörvény 2021-es módosításában lehetővé tett változások újabb lépcsői válnak valóra, a lényeg azonban még hátravan: hosszú távon fenntarthatóan működő, finanszírozható és magas minőségben szolgáltaltó víziközmű-ágazatnak kellene működnie Magyarországon.

Sorra szerez többnyire 90 és 100 százalék közötti részesedést a hazai víziközmű-társaságokban a Nemzeti Vízművek Zrt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozás Hivatal (MEKH) a napokban tizenkét esetben járult hozzá előzetesen ahhoz, hogy az állami tulajdonú társaság közvetlen befolyást szerezzen az adott szolgáltatóban.

20200428 SzombathelyA végéhez közeledik a szombathelyi víztorony felújítása.Fotó: Cseh Gábor CSG Vas Népe
Egyre több víziközmű-társaság működik a holding ernyője alatt.
Fotó: Cseh Gábor / Mediaworks

 

A Nemzeti Vízművek holdingtevékenységétől várják a megoldást

A szétaprózott ágazat újjászervezése után Magyarországon 2021-re 41-re, 2022 végére 37-re csökkent a vízközmű-szolgáltatók száma. A hatóság által megszabott és sok éve alacsony szinten befagyasztott lakossági tarifákkal dolgozó vállalkozások működési körülményei, mindenekelőtt finanszírozási lehetőségei azonban az összevonások dacára is megromlottak, a kormány az állami szolgáltató létrehozásában látta a kiutat. Azóta lehetünk tanúi a víziközmű-törvény 2021. júliusi módosítása eredményeinek. A módosítás lehetővé tette, hogy a víziközműrendszerek tulajdonosai – amelyek jellemzően önkormányzatok – ingyen átadják az eszközeiket az államot képviselő Nemzeti Vízműveknek, amely ekkortól felelőssé válik az érintett társaság szolgáltatásainak teljesítéséért. A kezdeti ellenállás dacára mostanra 24 olyan víziközmű-társaság neve szerepel a Nemzeti Vízművek honlapján, amelyek tulajdonosai úgy döntöttek, hogy eszközeikkel, érdekeltségükkel beszállnak az integrációba, többnyire azért, mert a továbbiakban nem tudják vagy nem akarják finanszírozni a tevékenységet.

A MEKH legutóbbi országgyűlési beszámolója szerint 2022-ben a víziközmű-szolgáltatók 

a lakossági felhasználóknak és a lakossági díjon elszámolt felhasználóknak továbbra is a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) legfeljebb 90 százalékával számlázhatta ki a rezsicsökkentésekre vonatkozó törvény alapján.

Stratégiai cél megvalósításán dolgozik az állami vállalat  

A MEKH már korábban is hozzájárult a Nemzeti Vízművek tulajdonszerzéséhez, például a Zempléni Vízmű 100 százalékának megszerzéséhez. Az utóbbi napokban a következő társasági tulajdonrészek vándoroltak az ellenőrzése alá:

  • a szolnoki Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. 99,73 százaléka,
  • a paksi a Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. 99,96 százaléka,
  • a kiskunhalasi Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. 99,32 százaléka,
  • a tatabányai az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. 91,67 százaléka,
  • a kazincbarcikai Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. 99,8 százaléka,
  • a váci DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. 91,01 százaléka,
  • a székesfehérvári a Fejérvíz Zrt. 93,2 százaléka,
  • a siófoki Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 90,43 százaléka,
  • a mohácsi Baranyavíz Zrt. 72,8128 százaléka,
  • a miskolci Borsodvíz Zrt. 95,7902 százaléka,
  • a békéscsabai Alföldvíz Zrt. 96,61149 százaléka és  
  • a miskolci Mivíz Zrt. 90 százaléka.

Az Alföldvíz kapcsán már 2022-ben bejelentettek egy több mint 80 százalékos tulajdonszerzést. A listán szereplő társaságok tulajdonosi jogait eddig is Nemzeti Vízművek gyakorolta, de az joggyakorlóból tulajdonossá kívánt előre lépni. Azt, hogy ezt miért látja szükségesnek, a Tiszamenti Regionális Vízművek (TRV) kapcsán beadott kérelméből idézzük, ezzel hasonló olvasható a többi tulajdonszerzéshez csatolt indoklásában is.

Eszerint tulajdonossá válása szerepel a víziközmű-stratégiai céljai között is, de úgy, hogy a víziközművagyon a magyar állam tulajdonában marad, a tulajdonosi joggyakorló változatlanul a Nemzeti Vízművek lesz, a vagyon pedig a társaságok vagyonkezelésében marad. A kérelem szerint ebben a működési struktúrában víziközmű-szolgáltatási közfeladatot a Nemzeti Vízművek Zrt. továbbra sem látna el, nem állna jogviszonyban fogyasztókkal, a víziközmű-szolgáltatást továbbra is a tulajdonában álló víziközmű-társaságok végeznék vagyonkezelési jogviszony keretei között. Ehelyett holdingszervezeteként működteti az irányítása alá került vállalatokat úgy, hogy a szolgáltatás területileg optimalizált legyen, a szolgáltatási színvonala fokozatosan egységessé váljon és fejlődjön. 

A Nemzeti Vízműveknek ki kell dolgoznia az általa irányított vállalatcsoport fenntartható (hosszú távon önfenntartó) finanszírozási rendszerét és ágazati működési modelljét.

A befolyásszerzés után az állami vállalat az egyes víziközmű-társaságok felett már tényleges tulajdonosként rendelkezhet, a döntési folyamatok jelentősen lerövidülhetnek és egyszerűsödhetnek.

Több településen is javul a vízminőség

Két friss hír is érkezett a területen folyó fejlesztésekről. Az első munkát, amely most indul- és 2025 végére kell végezni vele, az Építési és Közlekedési Minisztérium és a DRV konzorciuma valósítja meg 13 milliárd forintos támogatásból és 231 millió forint hazai forrásból. A projekt célja, hogy az ercsi vízbázis felhasználásával és kútsor bővítésével Adony, Beloiannisz, Besnyő, Iváncsa, Kulcs, Pusztaszabolcs és Velence áttérjen az új vízbázis használatára. A második már befejeződött: Mezőszilas önkormányzata 185 millió forintból – ezen belül 127 millió forint vissza nem térítendő támogatásból – felújította és bővítette a település ivóvízrendszerének számos elemét, így most 2027 fő részesül megfelelő minőségű ivóvízellátásban.

A hazai víziközmű-ellátás fő számai a MEKH beszámolója alapján:

  • A lakások 82,8 százalékában van (2020 óta) közműves szennyvízelvezetés
  • A lakások 94,9 százalékában van vezetékes ivóvíz
  • Az ivóvízellátással érintett lakossági felhasználási helyek száma 4,3 millió, a nem lakossági 314 ezer
  • A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással érintett lakossági felhasználási helyek száma 3,6 millió, a nem lakossági 232 ezer
  • A közműves ivóvízellátás 1 728 víziközműrendszeren történik
  • Az engedéllyel rendelkező víziközműrendszerek száma 1014  
  • A működő közműves szennyvíztisztító telepek száma 2021-ben 832 volt
  • A szennyvíztisztító telepek 77,88 százalékában mechanikai, biológiai, III. fokozatú tisztítási technológiát alkalmaznak, de minden esetben van mechanikai tisztítás és 827 esetben biológiai is. 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.