Sorra szerez többnyire 90 és 100 százalék közötti részesedést a hazai víziközmű-társaságokban a Nemzeti Vízművek Zrt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozás Hivatal (MEKH) a napokban tizenkét esetben járult hozzá előzetesen ahhoz, hogy az állami tulajdonú társaság közvetlen befolyást szerezzen az adott szolgáltatóban.
Fotó: Cseh Gábor / Mediaworks
A Nemzeti Vízművek holdingtevékenységétől várják a megoldást
A szétaprózott ágazat újjászervezése után Magyarországon 2021-re 41-re, 2022 végére 37-re csökkent a vízközmű-szolgáltatók száma. A hatóság által megszabott és sok éve alacsony szinten befagyasztott lakossági tarifákkal dolgozó vállalkozások működési körülményei, mindenekelőtt finanszírozási lehetőségei azonban az összevonások dacára is megromlottak, a kormány az állami szolgáltató létrehozásában látta a kiutat. Azóta lehetünk tanúi a víziközmű-törvény 2021. júliusi módosítása eredményeinek. A módosítás lehetővé tette, hogy a víziközműrendszerek tulajdonosai – amelyek jellemzően önkormányzatok – ingyen átadják az eszközeiket az államot képviselő Nemzeti Vízműveknek, amely ekkortól felelőssé válik az érintett társaság szolgáltatásainak teljesítéséért. A kezdeti ellenállás dacára mostanra 24 olyan víziközmű-társaság neve szerepel a Nemzeti Vízművek honlapján, amelyek tulajdonosai úgy döntöttek, hogy eszközeikkel, érdekeltségükkel beszállnak az integrációba, többnyire azért, mert a továbbiakban nem tudják vagy nem akarják finanszírozni a tevékenységet.
A MEKH legutóbbi országgyűlési beszámolója szerint 2022-ben a víziközmű-szolgáltatók
a lakossági felhasználóknak és a lakossági díjon elszámolt felhasználóknak továbbra is a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) legfeljebb 90 százalékával számlázhatta ki a rezsicsökkentésekre vonatkozó törvény alapján.
Stratégiai cél megvalósításán dolgozik az állami vállalat
A MEKH már korábban is hozzájárult a Nemzeti Vízművek tulajdonszerzéséhez, például a Zempléni Vízmű 100 százalékának megszerzéséhez. Az utóbbi napokban a következő társasági tulajdonrészek vándoroltak az ellenőrzése alá:
- a szolnoki Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. 99,73 százaléka,
- a paksi a Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. 99,96 százaléka,
- a kiskunhalasi Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. 99,32 százaléka,
- a tatabányai az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. 91,67 százaléka,
- a kazincbarcikai Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. 99,8 százaléka,
- a váci DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. 91,01 százaléka,
- a székesfehérvári a Fejérvíz Zrt. 93,2 százaléka,
- a siófoki Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 90,43 százaléka,
- a mohácsi Baranyavíz Zrt. 72,8128 százaléka,
- a miskolci Borsodvíz Zrt. 95,7902 százaléka,
- a békéscsabai Alföldvíz Zrt. 96,61149 százaléka és
- a miskolci Mivíz Zrt. 90 százaléka.
Az Alföldvíz kapcsán már 2022-ben bejelentettek egy több mint 80 százalékos tulajdonszerzést. A listán szereplő társaságok tulajdonosi jogait eddig is Nemzeti Vízművek gyakorolta, de az joggyakorlóból tulajdonossá kívánt előre lépni. Azt, hogy ezt miért látja szükségesnek, a Tiszamenti Regionális Vízművek (TRV) kapcsán beadott kérelméből idézzük, ezzel hasonló olvasható a többi tulajdonszerzéshez csatolt indoklásában is.
Eszerint tulajdonossá válása szerepel a víziközmű-stratégiai céljai között is, de úgy, hogy a víziközművagyon a magyar állam tulajdonában marad, a tulajdonosi joggyakorló változatlanul a Nemzeti Vízművek lesz, a pedig a társaságok vagyonkezelésében marad. A kérelem szerint ebben a működési struktúrában víziközmű-szolgáltatási közfeladatot a Nemzeti Vízművek Zrt. továbbra sem látna el, nem állna jogviszonyban fogyasztókkal, a víziközmű-szolgáltatást továbbra is a tulajdonában álló víziközmű-társaságok végeznék vagyonkezelési jogviszony keretei között. Ehelyett holdingszervezeteként működteti az irányítása alá került vállalatokat úgy, hogy a szolgáltatás területileg optimalizált legyen, a szolgáltatási színvonala fokozatosan egységessé váljon és fejlődjön.
A Nemzeti Vízműveknek ki kell dolgoznia az általa irányított vállalatcsoport fenntartható (hosszú távon önfenntartó) finanszírozási rendszerét és ágazati működési modelljét.
A befolyásszerzés után az állami vállalat az egyes víziközmű-társaságok felett már tényleges tulajdonosként rendelkezhet, a döntési folyamatok jelentősen lerövidülhetnek és egyszerűsödhetnek.
Több településen is javul a vízminőség
Két friss hír is érkezett a területen folyó fejlesztésekről. Az első munkát, amely most indul- és 2025 végére kell végezni vele, az Építési és Közlekedési Minisztérium és a DRV konzorciuma valósítja meg 13 milliárd forintos támogatásból és 231 millió forint hazai forrásból. A projekt célja, hogy az ercsi vízbázis felhasználásával és kútsor bővítésével Adony, Beloiannisz, Besnyő, Iváncsa, Kulcs, Pusztaszabolcs és Velence áttérjen az új vízbázis használatára. A második már befejeződött: Mezőszilas önkormányzata 185 millió forintból – ezen belül 127 millió forint vissza nem térítendő támogatásból – felújította és bővítette a település ivóvízrendszerének számos elemét, így most 2027 fő részesül megfelelő minőségű ivóvízellátásban.
A hazai víziközmű-ellátás fő számai a MEKH beszámolója alapján:
- A lakások 82,8 százalékában van (2020 óta) közműves szennyvízelvezetés
- A lakások 94,9 százalékában van vezetékes ivóvíz
- Az ivóvízellátással érintett lakossági felhasználási helyek száma 4,3 millió, a nem lakossági 314 ezer
- A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással érintett lakossági felhasználási helyek száma 3,6 millió, a nem lakossági 232 ezer
- A közműves ivóvízellátás 1 728 víziközműrendszeren történik
- Az engedéllyel rendelkező víziközműrendszerek száma 1014
- A működő közműves szennyvíztisztító telepek száma 2021-ben 832 volt
- A szennyvíztisztító telepek 77,88 százalékában mechanikai, biológiai, III. fokozatú tisztítási technológiát alkalmaznak, de minden esetben van mechanikai tisztítás és 827 esetben biológiai is.
