Hamburg vagy München lesz Debrecenből – több százmilliárd forintból

„Százhetvenöt évvel ezelőtt Debrecen lett a nemzet fővárosa. Azt remélem, hogy a közös munkánk eredményeképpen Közép-Európa egyik erős városa és a vidéki Magyarország fővárosa lesz rövidesen ismét. Azért jöttem, hogy a kormány és Magyarország minden választópolgára nevében a debreceni lakosok iránt kifejezzem a tiszteletünket, elismerésünket és az együttműködési szándékunkat” – mondta kedden Lázár János egy debreceni sajtótájékoztatón. Az építési és közlekedési miniszter kiemelte: az a célkitűzés, hogy a Kárpátoktól délre a magyar legyen a legerősebb ország a régióban – ehhez erős városokra, fővárosokra, vidéki központokra van szükség. Ennek jegyében zajlik a Miskolc-, Nyíregyháza-, Debrecen-gazdasági övezet fejlesztése. 

– nyomatékosította, hozzátéve, az a terv, hogy a hajdúsági település legyen a legerősebb a régióban, a Kelet-Kárpát-medence fővárosa és gazdasági központja.

Nagy összeget fektet a kormány Debrecenbe

Debrecen ma Magyarország egyik, ha nem a legfontosabb fejlesztési központja, amely azt jelenti, hogy a kormány sok pénzt fektet a városba – erről már a debreceni polgármester, Papp László beszélt. 

De mennyi is az a sok pénz?

• Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és Debrecen közötti jelenlegi támogatási rendszer összértéke meghaladja a 159 milliárd forintot, amely egy mintegy 340 milliárd forintos fejlesztést indukál majd a következő években a cívisvárosban.
• Az ÉKM-mel közös 19 közlekedésfejlesztési projekt értéke nagyjából 20 milliárd forintot tesz ki, a város közlekedési rendszerét érintő újításoké pedig meghaladja a 42 milliárdot.
• A 200 ezer fős Debrecenben – melynek lakossága a beruházásoknak köszönhetően 50 ezerrel nőni fog – a gyárfejlesztések mellett 700 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy a városi infrastruktúra képes legyen kiszolgálni ezeket a nagy üzemeket (például BMW, CATL).
• A kormány közigazgatási államtitkári értekezletén tárgyalták kedden a Debrecennek szánt 193 milliárdos fejlesztési csomagot, melyből 300-350 milliárd forint összértékű beruházás realizálódhat a jövőben.

Ezekre költik el a 700 milliárd forintot

Lázár János elmondása alapján az említett 700 milliárd forintot a következőkre költik majd el:

• az ivóvízhálózat korszerűsítésére, 
• a szennyvízkezelés problémájának megoldására, 
• a városon belüli közlekedés javítására, 
• a Debrecent elkerülő úthálózat újjáépítésére, négysávosítására, 
• a helyi gyárak lakossági, gazdasági összekötésére, infrastrukturális, vasúti fejlesztésére.

A tárcavezető megjegyezte, hogy a fenti összeg nem fedezi a Debreceni Egyetem fejlesztését, 

Ezen kívül a társadalmilag hasznos, de nem akkut korszerűsítések, újítások sincsenek benne ebben a támogatásban. 

A magyar adófizetők pénzéből fedezik a beruházásokat

„Azzal kell szembenéznünk, hogy Magyarországon”

– jegyezte meg Lázár, hangsúlyozva, hogy a beruházást Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a kormány képviseletében, nevében az Építési és Közlekedési Minisztérium fogja megvalósítani. Ezeknek a feltételeiről – hogy ki, melyik beruházást valósítja meg – már megállapodtak egymás között.

„Érdemben fog megváltozni Közép- és Kelet-Magyarország” – folytatta Lázár János, aki úgy véli, fejleszteni, szélesíteni kell a környező autóutakat, és akár újabb tramlink-train vasutat kell létesíteni ehhez.

A miniszter rámutatott: a politikai és városvezetőknek kiemelt feladata, hogy a népességnövekedés dacára ne romoljon, hanem javuljon az életminőség, ráadásul nemcsak Budapest, hanem az összes vidéki nagy város tekintetében is fontos az agglomerációs problémák megoldása.

Azt pedig Papp László polgármester vetítette előre, hogy 2030-ra Debrecen 4,5 százalékát adja majd a magyar GDP-nek.