Nem okoztak nagy meglepetést a gimnáziumi magyar felvételik, de a feladatokban voltak hibák
A Magyartanárok Egyesületének képviselője szerint a negyedik és hatodik osztályosok központi magyar írásbeli felvételije nem feltétlen méri a legjobban a 9–12 éves gyerekek továbbtanulási képességeit, ugyanakkor „őrült meglepetések” egyikben sem érték a szombaton írásbeliző negyedik és hatodik osztályos gyerekeket. Szombat délelőtt
mintegy 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák mérette meg magát a legtöbben ráadásul életükben először állnak komoly vizsgahelyzet előtt.
„Egy felvételi leginkább arról kellene hogy szóljon, hogy a későbbi tanulmányaira mennyire áll egy gyerek készen. Hát, nem hiszem, hogy a helyesírás az, ami a legtöbbet mond egy gyerekről annak tekintetében, hogy fog-e tudni természettudományt, művészeteket tanulni” – nyilatkozta Schiller Mariann az Eduline-nak. Az egyesület képviselője szerint vitatható, hogy szükség van-e egy olyan feladatlapra, amelyben a maximálisan elérhető 50 pont többségét olyan feladatokkal lehet megszerezni – nyelvtan, helyesírás, betűrend –, ami a negyedikesek számára „a legkevésbé izgalmas”.
Olyanokon lehet pontokat veszíteni, ami nem biztos, hogy a további tanulmányaikban elengedhetetlenül szükséges
– mondta. Mindezek mellett a magyartanár a negyedikesek szövegértési feladatát némileg túl egyszerűnek látja, a szövegalkotási pedig pont olyan, mint a korábbi években, de a pontozás során ebben az esetben is kifogásolja, hogy nem jár pont a szellemességre és kreativitásra. Schiller szerint a gyerekek összességében azt kapták, amire készültek, ez pedig bizakodásra ad okot, hiszen míg a magyartanítást teljes mértékben átalakította a kormány, ez a feladatlap maradt olyan, amilyen.
A pedagógus szerint ennek a feladatlapnak az esetében is kiemelten sok a helyesírásért járó pont, ugyanakkor három szövegértést igénylő feladat is megjelent benne, amelyek szintén alkalmasak a gyerekek tudásának mérésére.
Szerinte ugyanakkor a szövegértési feladatok leírásában vannak hibák, és néhány feladat kérése nem egyértelmű.
Egyébként ebben sem érhették túl nagy meglepetések a gyerekeket, de az mindkét feladatlapra általánosságban igaz, hogy csak a megoldókulcsban feltüntetett megoldásokra lehet pontot adni.
Az Oktatási Hivatal már közzé is tette a feladatsorokat, illetve a javítási-értékelési útmutatókat, amelyek saját oldalukon elérhetők.
