„Látótávolságban sincs”, hogy a kormány megegyezzen az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa további finanszírozásáról – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a lengyel PAP hírügynökségnek adott interjúban, amelyet az Economx szemlézett.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Sajnos a tárgyalások késő ősszel megrekedtek. Még mindig várjuk az Európai Bizottság válaszát a legutóbbi álláspontunkra, amelyet írásban küldtünk el
– emelte ki a miniszter, hozzátéve: tárgyalópartnereinek az Európai Parlament politikai zsarolása miatt nincs bátorságuk további lépéseket tenni a probléma megoldása érdekében.
Az Erasmus-ügy még a tavalyi év elején pattant ki , amikor kiderült, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Tehát
azok a hallgatók estek el az Erasmus lehetőségétől, akik olyan felsőoktatási intézménybe járnak, amelyet valamely kormányközeli alapítvány tart fenn és üzemeltet.
Nem sokkal ezután egy sor, a kormányban pozíciót betöltő vagy hozzá kapcsolható személy mondott le kuratóriumi tagságáról, de azóta sem sikerült az ügy végére pontot tenni. A legutóbbi fejlemény az volt, hogy miután november 23-án lejárt az új Erasmus-szerződések megkötésének határideje, a kormány pedig nem kapott visszajelzést a bizottságtól a korábban leadott javaslataira a probléma feloldására, ezért a kabinet a határidő meghosszabbítását kérte – a jelek szerint megoldás azóta sem született.
A lengyel média az Erasmus-ügy mellett a szuverenitásvédelmi törvényről is kérdezte Navracsicsot. A miniszter elmondta: más országokban is vannak olyan törvények, amelyek általában a választási kampányokba vagy az ország belpolitikájába való külső beavatkozás korlátozására és átláthatóságának biztosítására irányulnak.
Az új szabályozást többek között az amerikai külügyminisztérium is bírálta, „drákói” eszköznek nevezve, amely alkalmas lehet a politikai ellenfelek megbüntetésére.
Állásfoglalásuk szerint „a szabályozás nincs összhangban a demokráciáról, az egyéni szabadságjogokról és a jogállamról vallott közös értékekkel”.
A miniszter nem gondolja, hogy az intézkedést a jövőben nagyobb kritikák érik majd.
December közepén derült ki, hogy Brüsszel hajlandó feloldani 10,2 milliárd eurónyi magyar uniós támogatást: a kohéziós alapokban eddig összesen mintegy 30 milliárd Magyarországnak szánt forrás volt befagyasztva, ennek csaknem a harmadát szabadította fel a bizottság.
Ugyanakkor 21 milliárdot továbbra is zárolnak. Navracsics Tibor bízik abban, hogy a fennmaradó pénzeket, amelyekre szerinte Magyarország jogosult, hamarosan feloldják.
