A szuverenitásvédelmi törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja azokat a politikusokat, akik a választási kampányukhoz külföldről fogadnak el támogatást. A tegnap benyújtott jogszabálycsomag a büntető törvénykönyv (Btk.) mellett az Alaptörvényt is módosítja.
Sarkalatos törvényként fogadhatják el a szuverenitásvédelmi törvényt, amelyet a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté tegnap nyújtott be az Országgyűlésnek. A jogszabály célja, hogy külföldi szervezetek ne avatkozhassanak be a magyarországi választásokba. Ha a parlament elfogadja a törvényt, akkor az már érvényes és hatályos lesz a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választásokon.
A Btk.-ba a „választói akarat tiltott befolyásolása” néven kerül bele az a törvényi tényállás, ami lehetőséget ad a választásokon részt vevő tisztségviselők börtönbüntetésére, ha a kampányukat külföldről származó pénzből finanszírozzák – írta meg a Magyar Nemzet.
A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
– áll a törvényjavaslatban. A törvény emellett azt is tartalmazza, hogy aki ezt a bűncselekményt elköveti, azt el kell tiltani attól, hogy pártban vagy civil szervezetben vezető tisztséget vállaljon. A törvényjavaslat szerint a választói akarat tiltott befolyásolását országgyűlési képviselők, helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek és az európai parlamenti választáson induló jelöltek is megvalósíthatják.
Létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Más intézkedések mellett a tegnap benyújtott javaslat tartalmazza a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását is. Ez egy alaptörvényi szinten szabályozott szervezet lenne, amely feltérképezi a külföldi befolyást a magyar politikai élet tagjaira. Ennek körében a hivatal vizsgálhatja
az információk manipulálására irányuló és dezinformációs, valamint a demokratikus vita, illetve az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket.
Lényegében ennek a szervnek a dolga lesz, hogy megtalálja azokat a szervezeteket, amelyek külföldi pénzből próbálják meg befolyásolni a magyar választói akaratot.
Emellett a Szuverenitásvédelmi Hivatal eseti és éves jelentéseket készít, jogsértés estén tájékoztatja az illetékes hatóságokat, elemzi más országok törvényeit és jog-összehasonlító munkát folytat, valamint konferenciákat szervez és javaslatokat tesz a kormánynak.
A törvényjavaslat szerint a Nemzeti Információs Központ segíteni fogja a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkáját a jogsértések feltárásában, vagyis az új szerv működését titkosszolgálati tevékenységgel támogatják.
A hivatal tevékenységét alaptörvényi szinten betonozhatja be az Országgyűlés, hiszen a létrehozásáról szóló törvényjavaslat az alaptörvény módosítását indítványozza. Magyarország Alaptörvényét a következő bekezdéssel egészíthetik ki:
Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.
