A kiskereskedelmi forgalom még tavaly novemberben is 5,4 százalékkal mérséklődött, aminek alapján még messze vagyunk a fogyasztási fordulattól, amit hónapok óta vár mindenki. Mikor indulhat be a belső kereslet a magyar gazdaságban, és ez minek a függvénye?
Noha éves összehasonlításban még visszaesést mutat a kiskereskedelmi eladások volumene, a mélyponton már túl lehet a szektor, havi alapon már elkezdődött az élénkülés. Az előző hónaphoz képest kiemelkedő volt a ruházati boltok forgalmának növekedése, azonban érdemben nőtt a bútor-, műszaki áruházak forgalma is, ami összefüggésben lehet a már élénkülő lakástranzakciókkal és lakáshitelezéssel. A csökkenő üzemanyagárak hatására kismértékben élénkült a benzinkutak forgalma is, azonban a magas bázis miatt a visszaesés mértéke még jelentős volt éves összehasonlításban.
A következő hónapokban ugyanakkor fokozatosan élénkülhet a kiskereskedelmi forgalom, amit az várható további csökkenése, a reálbérek egyre jelentősebb növekedése, a minimálbérek előrehozott jelentős növelése, a feszes által okozott bérverseny is támogat. A csökkenő infláció és a reálbérek növekedése a háztartások óvatossági motívumát is fokozatosan oldhatja, tovább segítve a fogyasztás növekedését. A belső kereslet élénkülését tükrözi az is, hogy a belső turizmus október óta már újra növekedést mutat.
Az ipari termelés is gyenge számokat produkált 2023-ban, ami összefüggésben van a gyenge belső kereslettel. Mivel tudja támogatni a minisztérium a piaci és a lakossági bizalom helyreállását, és látják-e ennek a jelét?
Először érdemes kitekintéssel kezdenünk. Németországban, azaz az egyik legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnerünknél novemberben folytatódott a német ipari termelés lejtmenete, mind havi, mind éves összehasonlításban csökkenést mutatott, ráadásul a német konjunktúraindexek is vegyes képet jeleznek előre.
A német ipar valójában már 2019 óta folyamatosan zsugorodik, a pandémia miatt elszenvedett veszteségeket sem tudta ledolgozni, ami a német ipar versenyképességének romlását tükrözheti, a globális összehasonlításban tartósan magasabb európai energiaárak csak fokozták a versenyképességi hátrányt.
A hazai ipar a számos működőtőke-beruházásnak köszönhetően az elmúlt években tartósan jobb növekedést ért el, amit az is tükröz, hogy míg a német ipari kibocsátás 2023. novemberben mintegy 7 százalékkal múlta alul a 2015. évi átlagot, a magyar ipar 16,6 százalékkal állt magasabban. Az ipari termelést a gyenge belső kereslet mellett tehát a szintén gyenge külső kereslet, valamint az energiaintenzív ágazatok alacsonyabb szintű termelése is visszafogta. A lakossági és vállalati bizalmi indexek azonban már javulást mutatnak, ami előrevetítheti, hogy bekövetkezhet a fordulat az ipari termelés területén is.
Ezzel együtt a hazai ipar várható fordulatát az élénkülő belső kereslet, a reálbérek növekedési pályára állása, a minimálbérek és a bérminimum előrehozott jelentős emelése, a visszaeső infláció miatt a háztartások óvatosságának fokozatos oldása támogathatja egyfelől, a kormány beruházásokat támogató intézkedései, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi-kártya program, a kamatstop, az önkéntes kamatplafon és más programok is támogatják másfelől, amit mind a vállalati, mind a lakáshitel-kihelyezések élénkülése tükröz.
Az energia- és nyersanyagárak csökkenése az energiaintenzív ágazatok termelését teheti könnyebbé, amit egyes nagyvállalatokkal kapcsolatos információk is alátámasztanak. A következő években pedig az üzembe helyezendő működőtőke-beruházások adhatnak érdemi lendületet az ipari termelésnek. Mivel a reálbérek a külpiacainkon is fordulatot vehetnek, valamint várhatóan a nagy jegybankok is elkezdik a kamatcsökkentéseket, a külpiaci konjunktúra is fokozatos javulást mutathat.
Van-e már pontos száma minisztériumnak a tavalyi GDP-adatokról, el tudta-e kerülni a recessziót a magyar gazdaság?
2023 az inflációcsökkentés éve volt. Meg kellett védeni a családokat és a vállalkozásokat is. Ez sikerült is, hiszen decemberre már 6 százalékos szintre szoríthatta vissza a kormány az infláció mértékét. Azt is látjuk, hogy a magyar gazdaság alapvető szövetei nem sérültek, a foglalkoztatás például továbbra is növekvő pályán van. Ez egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben rendkívüli teljesítmény.
Az utolsó negyedév teljesítménye várhatóan nem lesz elég ahhoz, hogy a tavalyi év egészét tekintve a hazai gazdaság növekedjen, azonban a csökkenés mértéke nem számottevő. A tavalyi harmadik negyedévben az EU negyedik legdinamikusabb negyedéves alapú növekedését mutatta a hazai gazdaság – ami biztató –, de a technikai recesszióból valójában már a második negyedévben kikerült.
2024 pedig a gazdaság helyreállításának az éve, a kormány célja, hogy újra dinamikusan növekedő pályára állítsa a gazdaságot. Ez három lépésen fog alapulni: az óvatossági motívum és a bizalom megerősítésével a fogyasztás növelése, a beruházások arányának 25 százalék felett tartása, valamint a munkaerőpiaci aktivitás további növelése.
Elérhető-e végül a 4 százalékos GDP-bővülés, mire alapozza a kormány az idei 4 százalékos növekedési várakozását?
Az idei évben kiegyensúlyozott lehet a a bővüléséhez a háztartások fogyasztásának, valamint a beruházások fokozatos élénkülése mellett az üzembe lépő működőtőke-beruházásoknak köszönhetően az is hozzájárulhat. A háztartások fogyasztását a reálbérek nagymértékű növekedése támogathatja, míg a beruházások bővülését a számos fent említett kormányzati program mellett a várhatóan tovább csökkenő kamatok, a belső és külső keresleti feltételek javulása segíthetik. Az önkéntes kamatplafon kedvező hatása máris érzékelhető a lakásépítési engedélyek, a lakáshitel-kihelyezések és lakástranzakciók tavaly év végi alakulásában.
Mennyire anticiklikus most a magyar gazdaságpolitika? Sokan a kormány szemére vetik, hogy a magasabb hiánnyal szemben megengedőbb lett, de közben a potenciális növekedéstől jócskán elmarad a kibocsátásunk.
A tavalyi magasabb hiányt a várakozásoktól elmaradó gazdasági teljesítmény okozta, elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolt adók nem várt teljesülése miatt, de más tényezők, így a tervezettnél jóval magasabb kamatkiadások is hozzájárultak. A kormány idei célja a növekedés helyreállítása, a növekedéssel pedig az automatikus költségvetési stabilizátorokon keresztül az államháztartás pozíciója is javulhat. Fontos célkitűzése tehát a kabinetnek, hogy a gazdaság helyreállítását az egyensúly megőrzésével kívánja elérni.
Ez jelenti-e azt, hogy idén az állami beruházások felpöröghetnek? Elvileg ezzel tudná segíteni a kormány a bizalom helyreállítását.
Az állam elsődlegesen a vállalatokat kívánja ösztönözni beruházásokra, fejlesztésekre, ami a bizalom helyreállítását közvetlenebbül képes támogatni.
A hitelezés beindulására is nagy szükség lenne, itt mikor jöhet el a fordulat, mi az a kamatszint, ahol érdemben megnőhet kereslet például a lakáshitelek iránt?
Az önkéntes kamatplafon tavaly októberi bevezetése már meghozta a fordulatot a lakáshitelezés területén, bár a korábbi évek kihelyezéseihez képest még elmarad. Az idei év elején tovább csökkent a kamatplafon, azonban a bankok számos esetben már 7 százalék alatti hiteleket is kínálnak, ami további élénkülést eredményezhet. Mivel a kamatok idén várhatóan tovább csökkennek,
a lakáshitel-kereslet határozott, fokozatos élénkülésére lehet számítani, amit az elhalasztott kereslet is támogathat.
Surányi György volt jegybank elnök egy interjúban azt mondta, hogy Magyarország lejtőn van. Egyetért-e vele, és hogy látja, biztosítható-e a 4-5 százalék körüli GDP-növekedés a következő években, visszatérhetünk-e a korábbi növekedési pályára?
A hazai gazdaság már a tavalyi harmadik negyedévben visszatért a növekedési pályára, a 4 százalék körüli növekedést jó eséllyel már az idei második negyedévtől elérheti. A 4–5 százalék közötti növekedés a következő években a jelenleg folyamatban levő igen nagy volumenű működőtőke-beruházások termelésbe állásának köszönhetően elérhetőnek tűnik.
