Nagy Márton a Világgazdaságnak: amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment az infláció
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem kérek elismerést, csak az emlékezet legyen rendben: az infláció letörését a kormány végezte el
– ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak a tárca által szervezett sajtóeseményen. A minisztert a januári inflációs adatról kérdeztük, miután kiderült, közel három év után ismét a jegybank toleranciasávjába került a fogyasztói árindex.
Nagy Márton szerint az infláció amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment, emiatt úgy látja, bebizonyosodott, amit ő maga is korábban állított, hogy ez az infláció csak kínálati oldali lehet, nem keresleti.
Energia, árfolyam és az árprofit
– mondta a tárcavezető az inflációban szerepet játszó tényezőkről. Szerinte a kormány oldotta meg a kérdést, többek között azáltal, hogy belenyúlt számtalan szerződésbe, elindították a kötelező árfigyelő adatbázist, ezek pedig az árprofit letörését eredményezték.
A miniszter szerint az, hogy az infláció 4-5 százalékon vagy 3-4 százalékon áll, gazdaságpolitikai szempontból kevésbé releváns, mert a növekedés helyreállításának évében egyensúlyt kell találni. Szerinte ebben az egyensúlyi térben kell mozogni.
Nagy elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalom tavaly év végi adatai alapján azt látja, hogy a fogyasztás kezd helyreállni, ami szerinte egy nagyon pozitív jelenség, mert a költségvetésben az áfabevételeket ez tudja stabilizálni. Attól viszont nem tart, hogy emiatt visszaemelkedne az infláció.
Olyan mélyen vagyunk, hogy ez nem fog problémát okozni
– mondta a fogyasztás visszaemelkedésének inflációs hatásáról.
Javult a tőkealapok hatékonysága
Nagy Márton elmondta azt is, hogy jelentősen javult a hazai tőealapok kihasználtsága, a korábbi 49 százalékról 67 százalékra egy év alatt. A tárcavezető szerint erre a példátlan mértékű növekedésre szükség is volt a recesszió enyhítése miatt. Emlékeztetett, hogy tavaly január elsejével jött létre a Nemzeti Tőkeholding, amivel a tőkealapok terén két nagy lépés történt az elmúlt egy évben:
- Egyrészt egy intézményi átalakítást hajtottak végre, amelynek keretében létrejött a Nemzeti Tőkeholding, amely átfogja a tőkealapok működését, a tőkealapok egy központosított rendszerben születtek újjá.
- Másrészt növelték a tőkelapok aktivitását, illetve a passzív vagy „zombialapokat”, amelyek semmilyen aktivitást nem mutattak, felszámolták, az ilyen típusú alapoknak nincs kegyelem – tette hozzá. Emellett a meglévő alapok aktivitását növelték, megnézték az összes alapot, és olyan kritériumrendszert állítottak fel, amely sokkal hatékonyabban működik. Ebbe a folyamatba illeszkedett a Baross Gábor tőkeprogram, amely 600 milliárd forint forrással jött létre.
Az alapokból összesen 415 milliárd forint került a gazdaságba, 164 milliárd a Baross Gábor-tőkeprogramból.
A Baross Gábor program 600 milliárdjából 150 milliárd az ingatlanapokba érkezett, 450 milliárdot még nem használtak fel. Ezt két részre osztják, az egyik ilyen a Zöldalapok tőkeprogram, amelyet 200 milliárd forint keretösszeggel állítottak fel, a másik részt a további új alapok és ráemelések képezik 300 milliárd forinttal. Többek között idetartoznak a közép-ázsiai régiót célzó magyar vállalkozások kifektetéséhez kapcsolódó magántőkealapok.
Van hova fejlődni a magántőkepiaci befektetések terén
Katona Bence, a tőkeholding vezérigazgatója elmondta, a tőkefinanszírozás az elmúlt évtizedekben világ- és Európa-szerte fontos mechanizmusává vált a cégek fejlesztésének és átalakításának.
Magyarországon töredéke a magántőkepiaci befektetések GDP-arányos értéke az EU átlagának.
A fenntartható és folyamatos növekedéshez meg kell őrizni a beruházások magas szintjét, meg kell erősíteni a gazdaság exportteljesítményét. Így biztosítható a teljes foglalkoztatottság – tette hozzá.
