A gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza – értékelte a szerda reggel megjelent GDP-adatokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 utolsó negyedévében éves alapon 0,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészét tekintve pedig 0,8 százalékkal mérséklődött a
A tárcavezető szerint a GDP stagnálását jelentős részben az szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta.
A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére.
A magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket.
– hangsúlyozta Nagy Márton, hozzátéve, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak. Ilyen volt a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Gyármentő Program is. Hozzátette, hogy ezek a kormányzati programok egyrészt hozzájárultak a hitelpiac befagyásának elkerüléséhez és a zöldátálláshoz, másrészt például a kamatstoppal, illetve a kedvezményes keretének megemelésével jelentős lakossági keresletet generáltak.
Az előbbi, gazdaság megvédését szolgáló kormányzati intézkedések szerinte összességében 2,3 százalékponttal javították a gazdaság teljesítményét.
Hozzátette, hogy a kormány eredményes és hatékony intézkedései nélkül így a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban mintegy 3 százalékkal csökkent volna.
A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte, hogy a kormány januárra 3,8 százalékra szorította vissza az inflációt , az gyakorlatilag összeomlott és gazdasági szempontból már nem jelent problémát. Az sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít, azaz az óvatossági motívum oldására és így a fogyasztás helyreállítására, a beruházások 25 százalék felett tartására és a munkaerőpiaci aktivitás további növelésére.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságban az óvatos javulás jelei már látszódnak, ezt támasztják alá az utóbbi hónapokban a kiskereskedelem és a turizmus élénkülését mutató adatok is. Emellett az eddigi kormányzati hitelprogramok, kiemelve a Baross Gábor hitelprogramot, illetve annak folytatását, valamint a kereskedelmi bankok önkéntes akciózásának köszönhetően a hitelpiacok javulása is felgyorsulhat, ami a gazdasági konjunktúra erősödését eredményezheti a közeljövőben.
Továbbra is kiemelt kormányzati cél, hogy 2024-ben a hazai gazdaság 4 százalékkal bővüljön – zárul a minisztérium közleménye.
