Az elemzői várakozásokat is alulmúlta a magyar gazdaság 2023-as év végi teljesítménye, ráadásul a mélyebb a lett a vártnál – ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közölt adataiból. Habár mindenki arra számított, hogy tavalyi negyedik negyedévben is folytatódott a növekedés helyreállása, ez mégsem következett be: míg a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,4 százalékkal nőtt a kibocsátás az előző év azonos időszakához viszonyítva a. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatokat figyelembe véve – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott.
Tehát 2020 után ismét recesszióban töltötte az évet a magyar gazdaság.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa előzetesen úgy számolt, hogy éves alapon 1,2 százalékkal, míg a harmadik negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal nőhetett a GDP. Az éves recesszió mértékét pedig 0,6 százalékra becsülték a szakértők.
Tehát a szerdai adat egyértelműen negatív meglepetésnek tekinthető, amelyben vélhetően nemcsak a belső, de a külső kereslet gyengélkedése és a német recesszió begyűrűzése is érdemi szerepet játszhatott.
Ez még akkor is igaz, ha az ágazatok többsége nagyon gyenge számokat produkált tavaly. A magas okozta belső kereslet szűkülését leginkább az ipar és a kiskereskedelem szenvedte meg: előbbi 5,5, utóbbi 7,9 százalékkal csökkent egy év alatt. Bár a részletes adatokat a KSH csak két hét múlva teszi közzé, annyit azonban elárult, hogy
a gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágakban emelkedett. A növekedést ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése.
Mindez nem véletlen: a 17,6 százalékos infláció okozta enyhe reálbérveszteség miatt jelentősen csökkent a fogyasztás és az
Fokozatosan helyreállhat a fogyasztás, de a külső kereslet egyelőre gyenge
A következő hónapok kulcskérdése a fogyasztás és kiskereskedelmi forgalom helyreállása lesz, amelyeknél már vannak biztató jelek. A szeptember óta újra emelkedő reálbérek hatására januárban a fogyasztói bizalmi indexek jelentős javulást mutattak, a GKI mutatója kétéves csúcsára emelkedett. Ennek pedig előbb-utóbb meg kell jelennie a fogyasztásban is. Nagy kérdés emellett az ipari termelés és az alakulása, amelyek jól láthatóan megsínylik a német gazdaság betegeskedését. Decemberben 8,7 százalékkal csökkent a kibocsátása a magyar gazdaság húzóágazatának, ám ettől is fájóbb, hogy a járműgyártás – amely az év nagy részében jól teljesített – most mintegy 10 százalékkal esett vissza éves viszonylatban. Ebben persze az ilyenkor szokásos nagy gyárleállások ugyanúgy szerepet játszanak, mint a német recesszió esetleges begyűrűzése.
A kockázatok ellenére is kedvezőek a kilátások idén
Ennek ellenére az elemzők továbbra is arra számítanak, hogy a növekedésnek egyre több támasza lesz idén. Egyrészt a mérséklődő infláció és a reálbérek növekedése a háztartási oldalon, a csökkenő kamatkörnyezet és az enyhülő költségoldali nyomás pedig a vállalati oldalon segítheti a fogyasztás és beruházások élénkülését. Török Zoltán, a Raiffesein Bank vezető elemzője a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó adásában úgy fogalmazott, hogy 2024 a növekedésről fog szólni, legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy ez a növekedés mekkora lesz. Ahogy az elemzők többsége, ő is a kormány 3,6 százalékos prognózisánál alacsonyabb, 3 százalék körüli GDP-bővülést valószínűsít.
Nagy Márton szerint átmeneti a GDP megtorpanásaA miniszter úgy véli, elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza a vártnál rosszabb GDP-adatokat. |
