Az erősödő háborús konfliktusok és a szankciók hatásait sikerült tompítani, így a magyar gazdaság a tavalyi harmadik negyedévben már 0,8 százalékkal növekedett, a negyedik negyedévben pedig tartotta az előző évi, negyedévi teljesítményt – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter Facebookon megjelent videójában.
A pénzügyminiszter elmondása szerint a káros külső hatások éves 0,8 százalékkal mérsékelték a magyar gazdaság teljesítményét.
Magyarország gazdasági teljesítménye jelenleg is közel 5 százalékkal haladja meg a világjárvány előtti szintet
– közölte Varga, hozzátéve, hogy ezzel megelőztük a 3,5 százalékos uniós átlagot. A tárcavezető elmondta, hogy 2024 a növekedés éve lehet a magyar gazdaságban, „a bővülés mértéke elérheti a 3-4 százalékot. Ezt támogatja, hogy
- a kormány letörte az inflációt,
- a reálbérek újra növekednek,
- a fogyasztás, az és a beruházások erősödnek,
- a foglalkoztatás rekordszinten van”.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság is arra számít, a magyar gazdaság idén az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet. Hangsúlyozta, hogy bár a hazai eredmények bizakodásra adnak okot, a külső körülmények óvatosságra intenek. A magyar teljesítményt ugyanis visszafogja az orosz–ukrán háború, a gázai konfliktus és a német gazdaság gyengélkedése. „Ebben a helyzetben az egyensúly erősítésére, óvatos tervezésre van szükség” – emelte ki a pénzügyminiszter, megerősítve a kormány 2024-ben tovább csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot, fenntartható növekedési pályára állítja a gazdaságot.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter eközben úgy értékelte a szerda reggel megjelent GDP-adatokat , hogy a gazdasági teljesítményben látható, a harmadik negyedévről a negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, és elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 utolsó negyedévében éves alapon 0,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészét tekintve pedig 0,8 százalékkal mérséklődött a
