A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétette második becslését a tavalyi negyedik negyedévről és 2023 egészéről. A KSH adatai minimálisan kedvezőbbek lettek az első becslésnél, így végeredményben 0,7 százalékos recesszióban töltötte a tavalyi évet a magyar gazdaság. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy később még ezek a számok is változni fognak az egyes revíziók alkalmával.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint nem látható új meglepetés a részletes adatokban, a gazdaság egyes szegmensei nagyjából a várakozásoknak megfelelően teljesítettek. Elmondta, hogy az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság egyaránt hozzájárultak a gazdaság kezdődő kilábalásához.
Ezek közül is a mezőgazdaság bizonyult a húzóágazatnak: teljesítménye 3,4 százalékkal növekedett negyedéves alapon.
Az egyedüli kiemelt terület, amely visszahúzta a gazdaságot az előző negyedévhez képest, az a szolgáltatásoké. Felhasználási oldalon továbbra is meglehetősen nehéz hová tenni a háztartások fogyasztási kiadásának jelentős, 1,5 százalékos negyedéves bázisú növekedését – mondta a vezető elemző, majd hozzátette, hogy „összességében tehát az idei év rejtélye még mindig nem tűnik megoldottnak”. Az ING Bank friss előrejelzése az idei évben 0,6 százalékos GDP-csökkenéssel számol, ennek hatására 2024-ben 3 százalék körüli gazdasági növekedéssel kalkulálunk.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető makrogazdasági elemzője úgy vélte, hogy a KSH némiképp felfelé korrigálta az első becslés adatait. Ezzel együtt is, a negyedik negyedéves teljesítmény rosszabbul alakult, mint az elemzői, meglehetősen optimista, várakozások.
A magyar gazdaság teljesítménye így a negyedik negyedévben összességében megfelelt az uniós átlagnak.
Felhasználási oldalról a fogyasztás a negyedik negyedévben már kedvezőbb képet mutatott, a háztartások tényleges fogyasztási kiadásai negyedéves alapon 1,0 százalékkal nőttek, amely a reálbérek emelkedésének tudható be. Molnár Dániel szerint is a gazdaság az idei év egészében 3 százalék körüli ütemben bővülhet.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor úgy véli, hogy az ipar gyenge teljesítményében vélhetően elsősorban az alacsony külső kereslet játszott szerepet, míg az építőipar visszaesését az alacsony rendelésállomány okozta. Elmondása szerint meglepően nagy, 8,7 százalékos volt a teljesítményének éves alapú visszaesése.
Felhasználási oldalon a legnagyobb meglepetést a nehezen magyarázható készletváltozás tétel okozta:
a felhasználási oldal 3,4 százalékponttal húzta vissza a növekedést, amely már önmagában is magyarázza a vártnál rosszabb teljesítményt.
A nettó összességében 4,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez a negyedik negyedévben éves alapon, melyből 3,7 százalék az árukhoz, 0,4 százalék a szolgáltatásokhoz kapcsolódik. A vártnál rosszabb negyedik negyedéves GDP-adatok az áthúzódó hatások miatt kedvezőtlen előjelet jelentenek 2024 vonatkozásában, viszont 4-5 százalékos lehetővé teszi a fogyasztás bővülését. Összességében várakozásaim szerint az idén a gazdaság teljesítménye 3 százalék körüli mértékben bővülhet – zárta gondolatait a vezető közgazdász.
