Az lassan a múlté, miközben a növekedés újraindult a tavalyi év közepén, ám további fiskális konszolidációra van szükség az infláció mérséklése, valamint a fiskális mozgástér visszanyerése céljából – olvasható a Magyarországról szóló OECD-országtanulmányban, melyet szerdán mutatott be Varga Mihály pénzügyminiszter és Mathias Cormann, a szervezet főtitkára a Pénzügyminisztériumban.
Hol tartunk most?
Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány és a nemzetközi hitelminősítők mellett az OECD is arra számít, hogy a magyar gazdaság a következő években ismét uniós átlag felett teljesíthet. Az elmúlt évekről szólva pedig hangsúlyozta, hogy a kihívások ellenére
a magyar gazdaság teljesítménye jelenleg is mintegy 5 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, ami jóval magasabb, mint az uniót jellemző, ugyanezen időszak alatt elért 3,5 százalékos bővülésről tanúskodó átlag.
A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar munkaerőpiacról az OECD jelentése is elismerően szól, hiszen az a koronavírus-járvány okozta válsággal és az energiasokkal szemben is ellenállónak bizonyult. A foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban továbbra is 4,7 millió fő körül alakult, a uniós összehasonlításban is a legalacsonyabbak közé tartozik, januárban 4,6 százalékon állt a magyar mutató.
A zöldátállás terén teljes az egyetértés
Varga Mihály a 2024-es jelentésben kiemelten kezelt zöldátállásról szólva elmondta, hogy Magyarország világos célja, hogy a zöld gazdasági átállás egyik nyertese legyen, ennek érdekében a zöldenergia termelésében és tárolásában is a világ élvonalába tartozó fejlesztéseket valósítunk meg. Mindez összhangban van az OECD ajánlásával, sőt azt a szervezet is elismeri, hogy a nagyszámú feldolgozóipari FDI-beruházás az ágazat zöldtechnológiákra való átállásához is jelentősen hozzájárul.
A pénzügyminiszter felidézte hazánk 1996-os csatlakozását az OECD-hez és kifejtette, hogy ezzel egy olyan nemzetközi szervezet tagjai vagyunk, amely tényeken alapuló elemzéseivel, a tagországok érdekeit szem előtt tartó ajánlásaival valós segítséget nyújt az egyes országok gazdasági fejlődéséhez. Ezért Magyarország az OECD-vel való stratégiai együttműködés folytatására törekszik.
Mik a kilátások?
A jelentésből kiderül az is, hogy az OECD idén 2,4 százalékos bővülésre számít hazánkban, ami azonban a következő évben 2,8 százalékra bővülhet. A növekedést idén a magánszektor fogyasztása hajthatja elsősorban, mely jövőre is erős lehet, de a szerepét részben átveheti a beruházások bővülése.
Az infláció idén 3,9 százalék, jövőre 3,4 százalék lehet, miközben alacsony marad a munkanélküliség a jelentés szerint.
Az OECD szerint a gyorsuló növekedést és lassuló inflációt idén 4,5, jövőre 3,4 százalékos költségvetési hiány mellett érheti el az ország, miközben a GDP-arányos államadósság 75 százalék körül alakul. A szervezet ugyanakkor felhívja a figyelmet az inflációval és energiaárakkal kapcsolatos bizonytalanságával, a vállalati csődök növekvő számával és a jogállamisági vita miatt késve, vagy nem teljes mértékben lehívható uniós forrásokkal kapcsolatos kockázatokra. Ezek a tényezők a befektetői bizalmon, a kamatkiadásokon és a devizaárfolyamon keresztül is negatív hatással lehetnek a növekedésre.
A szervezet szerint a szigorú monetáris politika csak fokozatosan lazítható a nyersanyagárak, a maginfláció és a devizaárfolyam kapcsán tapasztalható bizonytalanság miatt. A fiskális politika konszolidációja is megindult, ám a jelentés szerint ezt tovább kell folytatni az öregedéssel és a zöldátmenettel kapcsolatos fiskális mozgástér kibővítése céljából.
Hogyan javítsuk a termelékenységet?
Az OECD három fő területen fogalmazott meg javaslatokat, melyek hozzájárulhatnak a további javuló életminőség és növekedés elérésében. Az első ezek közül a főtitkár szerint a termelékenység növelése és a üzleti dinamizmus visszanyerése, amihez részben a szabályozás jelentheti a kulcsot. A jelentés szerint főként a háztartási energia, a közlekedés, a telekommunikáció és az üzleti szolgáltatások terén.
A dinamizmus visszanyerését segítheti az is, hogy kevesebb gát van a gyenge szereplők kilépése, távozása előtt és sikerül lerövidíteni a csődeljárások időtartamát, akár bíróságon kívüli egyezségek lehetővé tételével is.
A termelékenységet a digitalizáció és az ahhoz szükséges készségek fejlesztése is segítheti, itt ugyanis különösen nagy a szakadék a nagy és a kisvállalkozások között. A szükséges készségek megszerzését az iskolák is segíthetik a lakosságon belül. Ugyancsak a termelékenység növelését segítheti a korrupcióellenes intézkedések gyors végrehajtása az OECD szerint.
Mit tehetünk az egyenlőbb növekedésért?
A második OECD-javaslat a növekedés inkluzívabbá tételének szükségességét hangsúlyozta. Bár hazánkban relatíve alacsony a szegénység,
a szociális transzferek aránytalanul nagy részét kapják a tehetősebbek, miközben az intergenerációs mobilitás terén is van tennivaló.
Ezt főként az oktatási egyenlőtlenségek okozzák, ugyanis az ott elért eredmények és a diákok társadalmi-gazdasági háttere között különösen nagy a korreláció.
A nemek közötti egyenlőséget pedig a nők nagyobb arányú foglalkoztatása is segítheti, amihez az OECD a bölcsődei férőhelyek bővítését javasolja. A szervezet szerint fontos lenne a munkások védelmére is nagyobb figyelmet fordítani és lazítani a munkanélküliségi ellátás jogosultságának szabályain.
Mit tegyünk a gyorsabb zöldátállásért?
A harmadik kitörési pont az OECD szerint a zöldátmenet lehet, mely területen fel kell gyorsítani a haladást. A szervezet szerint ugyanis hazánk 2030-as és 2050-es vállalásainak eléréséhez további intézkedésekre van szükség. Ezek közül kiemelten fontos lehet az árakat használni ösztönzőként, így
célszerű lenne a rezsicsökkentés helyett más módon, célzottabb támogatásokkal védeni a legkiszolgáltatottabb háztartásokat, miközben a tehetősebbeket magasabb árak ösztönözik a hatékonyabb energiafelhasználásra.
Erre már csak azért is szükség van, mert a háztartási energiafelhasználás Magyarországon kifejezetten magas, ami összefügg azzal, hogy az épületek szigetelése terén hazánk nem áll különösebben jól. A közlekedéshez kapcsolódó kibocsátásokat pedig a járműpark magas átlagos életkora, a viszonylag alacsony üzemanyagokat terhelő adók és a szuburbanizáció terjedése fokozza.
Azt ugyanakkor Varga Mihály is hangsúlyozta, hogy a szervezet ajánlásai a zöldenergia felhasználásának és tárolásának növelésére egybecsengenek a magyar kormány célkitűzéseivel. A pénzügyminiszter itt arra is felhívta a figyelmet, hogy az FDI-beáramlás segíti ezen célok elérését. Azonban az OECD hangsúlyozta a szélenergia terjedését korlátozó szabályok lazítását, valamint a geotermikus energia nagyobb mértékű felhasználást is. A szervezet főtitkára azonban kiemelte azt is, hogy a tiszta energia felhasználásának bővítéséhez elengedhetetlen az elektromos hálózat fejlesztése is.
