Ezekben a hetekben nyújtja be a parlamentnek az idei költségvetés módosítását a pénzügyminisztérium, miután márciusra gyakorlatilag biztossá vált, hogy a korábbi makropálya – amelyre a büdzsé elfogadásakor építettek – teljesen felborult. A hiánya több fronton is éreztette a hatását, de leginkább az összeomló fogyasztáson és az elmaradó áfabevételeken keresztül ütött jókora, mintegy 1000 milliárdos lyukat a költségvetésben tavaly, ami determinálta, hogy az idei büdzsé számait is újra kelljen írni.
Mindez azonban korántsem magyar jelenség: a tavalyi 6,7 százalékos és az idei épp 4,5 százalékos deficit kétségtelenül magas, de ha a régióban szétnézünk, ezek a hiányadatok egyáltalán nem kirívók. A visegrádi országokban és Romániában is a 5 százalékánál nagyobb volt a deficit 2023-ban, ami várhatóan idén sem esik 4 százalék alá, azaz a magyarhoz hasonló fejlettségű országok továbbra is messze vannak a fiskális fegyelemtől. A kivétel Csehország, ahol csak megszorítások árán sikerült teljesíteni a 3 százalékos maastrichti kritériumot.
Megszorításokkal sikerült kezelni a hiányt Csehországban
A legambiciózusabb költségvetéssel a csehek terveztek: idén a GDP 2,2 százalékára faragnák le a deficit mértékét a tavalyi 288 koronás (4327 milliárd forint) hiány után. Petr Fiala kormánya egyébként semmit nem bízott a véletlenre, tavaly májusban egy komoly megszorítócsomagot jelentett be, miután az év első hónapjaira felborult a költségvetés egyensúlya.
Ha nem tudunk a fékre lépni, a helyzet évekre elszabadul, és a következményeket a gyermekeink érzik meg
– indokolta a megszorításokat, miután úgy számolt, azok nélkül 94 milliárd koronával, azaz mintegy 1500 milliárddal lenne magasabb a hiány mértéke 2024-ben. A csomagban éppúgy szerepeltek a kiadásokat csökkentő és adókat növelő tételek, mint például az alkohol és a dohánytermékek áfájának emelése vagy a nyugdíjkassza átalakítása.
Egyelőre azonban nagyon úgy tűnik, hiába a jóléti kiadások megvágása, a prágai kormány továbbra sem lehet nyugodt, feltéve, ha továbbra sem tett le arról a céljáról, hogy mederben tartsa a költségvetés kiadásait:
februárban már a 119 milliárd korona (1500 milliárd forint) volt a költségvetés hiánya, ami alig kedvezőbb a tavaly év eleji hiányadatnál. Ráadásul ezzel két hónap alatt összejött az éves terv 46 százaléka.
Bár a pénzügyminiszter ezzel együtt bizakodó, mivel szerinte az év hátralévő részében emelkedni fognak az állam bevételei, az elemzők figyelmeztetnek, hogy a gyengébb gazdasági növekedés kihívás elé állíthatja a költségvetést. Az ötpárti Fiala-kabinet már csak azért sincs könnyű helyzetben, mert jövőre választás lesz Csehországban, és a közvélemény-kutatások szerint Andrej Babis exkormányfőnek minden esélye megvan arra, hogy visszatérjen a hatalomba. A regnáló kormány népszerűtlenségében és az ANO mozgalom rekordtámogatottságában az elmúlt két év gazdasági hatásai is visszatükröződnek, a cseh gazdaság még továbbra sem érte el a 2020-as szintet, a fizetések két év alatt több mint százalékkal értéktelenedtek el.
Horribilis összegeket költ a háborúra Lengyelország
A lengyel büdzsén is meglátszik, hogy tavaly választási év volt, a pénzügyminisztérium becslése szerint a deficit 2023-ban a GDP 5,6 százalékát tette ki, azaz még az előző, Mateusz Morawiecki-féle kabinet által kitűzött 4,7 százalékos hiánycélt nem sikerült teljesíteni. Ugyanakkor az új, Donald Tusk vezette kormány sem sieti el a hiánycsökkentést, idén ugyanis a GDP 4,5 százalékra szorítaná le a deficitet, amely nominálisan soha nem volt még ilyen magas:
a kormány 2024-ben 164,8 milliárd zlotyra (15 161 milliárd forintra) emelte a költségvetési célszámot, ami tizenháromszoros növekedés 2022-höz képest.
A kiadások növekedésében nem meglepő módon leginkább a háború és a hadsereg fejlesztése játssza a szerepet. Ukrajna első számú európai szövetségese összesen 158 milliárd zlotyt, azaz 14 536 forintot különített el védelmi kiadásokra, amiből csak a lengyel hadsereg műszaki korszerűsítésére 88,4 milliárd zlotyt, 8132 milliárd forintot költenének.
Szlovákia a költségvetési apokalipszis felé tart?
Évek óta nincs jó bőrben a szlovák államkassza, amely a Covid-járvány alatt még a magyarnál is brutálisabb számokat produkált. A 9,68 százalékos rekordot követően nagyrészt csökkenő tendenciát mutatott, majd 2023-ban ismét megugrott, amivel a magyarhoz hasonló szinten, 6,5 százalékon állt meg.
Ennek is tudható be, hogy míg Magyarország adósbesorolását a nemzetközi hitelintézetek a magasabb hiányadatok mellett megerősítették, a Fitch Ratings leminősítette Szlovákiát a költségvetéssel kapcsolatos aggodalmak miatt.
Robert Ficónak tehát egy olyan helyzetben kellett átvenni a kormányrudat tavaly, amikor elődje, a magyar származású Ódor Lajos is a költségvetési apokalipszis rémét vetítette előre. A kényszerhelyzetben Ladislav Kamenicky szlovák pénzügyminiszter egy 1,5 milliárd euró megtakarítást eredményező konszolidációs csomagot készítését ígérte , ami indokolt is azok után, hogy az Európai Bizottság arra figyelmeztette Pozsonyt, hogy idén az legnagyobb államháztartási deficitje (6,5 százalék) fenyegeti az országot, ha változatlan marad a költségvetés, amelyet egyébként 5,97 százalékos hiánycéllal terveztek meg. Kamenicky a Bloombergnek februárban azt nyilatkozta, hogy a GDP 1 százalékával faragnák le a deficitet évente a következő néhány évben, ennek terveit az áprilisi államfőválasztás után ismertetik.
Fényévekre van az euró bevezetésétől Románia
Románia az egyetlen EU-s tagállam, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll, így különösen fontos lenne számára, sikerüljön leszorítania a 3 százalék alá a hiányt. Ettől azonban gyakorlatilag fényévekre van Bukarest, tavaly a GDP 5,8 százalékán állt a költségvetési hiánya, amelyet ugyan idén 5 százalékra faragna a kormány, ám Marcel Bolos pénzügyminiszter nem túl optimista.
Egyszerűen nem tudom, hogy lehetséges-e egy nagyobb kiigazítás. Idén választási év van, a kiadások csökkentése pedig érzékeny téma
– mondta még februárban a Bloombergnek a tárcavezető.
Így viszont a távoli jövőbe úszik az euró bevezetése, amely a Bukarest régi célkitűzése. Bolos elismerte, hogy a költségvetési hiány jelenlegi szintje kitolta az euró bevezetésének lehetséges időpontját. „Ameddig nem állunk rá az államháztartási konszolidáció egyértelmű pályájára, addig az eurózónához való csatlakozás hosszú távú célkitűzés marad” – idézi Marcel Bolost az Agerpres. Adrian Caciu volt pénzügyminiszter 2023 tavaszán azt nyilatkozta, hogy Románia euróövezeti csatlakozása 2029-ig valósulhat meg.
