BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Katasztrofális állapotban a régiós államkasszák: Magyarország egyáltalán nem lóg ki a sorból

Noha rendszeresen kritika éri a magyar kormányt az elszaladó kiadások és a magas hiány miatt, a valóságban csöppet sincs rosszabb helyzetben a hazai államkassza, mint a szomszédos vagy régiós országokban. A kivételt az a Csehország jelenti, ahol csak súlyos megszorítások árán sikerült rendbe szedni a Covid alatt felborult költségvetést.

Ezekben a hetekben nyújtja be a parlamentnek az idei költségvetés módosítását a pénzügyminisztérium, miután márciusra gyakorlatilag biztossá vált, hogy a korábbi makropálya – amelyre a büdzsé elfogadásakor építettek – teljesen felborult. A gazdasági növekedés hiánya több fronton is éreztette a hatását, de leginkább az összeomló fogyasztáson és az elmaradó áfabevételeken keresztül ütött jókora, mintegy 1000 milliárdos lyukat a költségvetésben tavaly, ami determinálta, hogy az idei büdzsé számait is újra kelljen írni. 

Meeting of heads of state of the Visegrad Group (V4) countries in Szekszard, Hungary on 13 October 2017. (Photo by Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto) (Photo by Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / AFP

Mindez azonban korántsem magyar jelenség: a tavalyi 6,7 százalékos és az idei épp 4,5 százalékos deficit kétségtelenül magas, de ha a régióban szétnézünk, ezek a hiányadatok egyáltalán nem kirívók. A visegrádi országokban és Romániában is a GDP 5 százalékánál nagyobb volt a deficit 2023-ban, ami várhatóan idén sem esik 4 százalék alá, azaz a magyarhoz hasonló fejlettségű országok továbbra is messze vannak a fiskális fegyelemtől. A kivétel Csehország, ahol csak megszorítások árán sikerült teljesíteni a 3 százalékos maastrichti kritériumot.

Megszorításokkal sikerült kezelni a hiányt Csehországban

A legambiciózusabb költségvetéssel a csehek terveztek: idén a GDP 2,2 százalékára faragnák le a deficit mértékét a tavalyi 288 koronás (4327 milliárd forint) hiány után. Petr Fiala kormánya egyébként semmit nem bízott a véletlenre, tavaly májusban egy komoly megszorítócsomagot jelentett be, miután az év első hónapjaira felborult a költségvetés egyensúlya.

Ha nem tudunk a fékre lépni, a helyzet évekre elszabadul, és a következményeket a gyermekeink érzik meg

– indokolta a megszorításokat, miután úgy számolt, azok nélkül 94 milliárd koronával, azaz mintegy 1500 milliárddal lenne magasabb a hiány mértéke 2024-ben. A csomagban éppúgy szerepeltek a kiadásokat csökkentő és adókat növelő tételek, mint például az alkohol és a dohánytermékek áfájának emelése vagy a nyugdíjkassza átalakítása.

Egyelőre azonban nagyon úgy tűnik, hiába a jóléti kiadások megvágása, a prágai kormány továbbra sem lehet nyugodt, feltéve, ha továbbra sem tett le arról a céljáról, hogy mederben tartsa a költségvetés kiadásait:

februárban már a 119 milliárd korona (1500 milliárd forint) volt a költségvetés hiánya, ami alig kedvezőbb a tavaly év eleji hiányadatnál. Ráadásul ezzel két hónap alatt összejött az éves terv 46 százaléka.

Bár a pénzügyminiszter ezzel együtt bizakodó, mivel szerinte az év hátralévő részében emelkedni fognak az állam bevételei, az elemzők figyelmeztetnek, hogy a gyengébb gazdasági növekedés kihívás elé állíthatja a költségvetést. Az ötpárti Fiala-kabinet már csak azért sincs könnyű helyzetben, mert jövőre választás lesz Csehországban, és a közvélemény-kutatások szerint Andrej Babis exkormányfőnek minden esélye megvan arra, hogy visszatérjen a hatalomba. A regnáló kormány népszerűtlenségében és az ANO mozgalom rekordtámogatottságában az elmúlt két év gazdasági hatásai is visszatükröződnek, a cseh gazdaság még továbbra sem érte el a 2020-as szintet, a fizetések két év alatt több mint százalékkal értéktelenedtek el. 

Horribilis összegeket költ a háborúra Lengyelország

A lengyel büdzsén is meglátszik, hogy tavaly választási év volt, a pénzügyminisztérium becslése szerint a deficit 2023-ban a GDP 5,6 százalékát tette ki, azaz még az előző, Mateusz Morawiecki-féle kabinet által kitűzött 4,7 százalékos hiánycélt nem sikerült teljesíteni. Ugyanakkor az új, Donald Tusk vezette kormány sem sieti el a hiánycsökkentést, idén ugyanis a GDP 4,5 százalékra szorítaná le a deficitet, amely nominálisan soha nem volt még ilyen magas:

a kormány 2024-ben 164,8 milliárd zlotyra (15 161 milliárd forintra) emelte a költségvetési célszámot, ami tizenháromszoros növekedés 2022-höz képest. 

A kiadások növekedésében nem meglepő módon leginkább a háború és a hadsereg fejlesztése játssza a szerepet. Ukrajna első számú európai szövetségese összesen 158 milliárd zlotyt, azaz 14 536 forintot különített el védelmi kiadásokra, amiből csak a lengyel hadsereg műszaki korszerűsítésére 88,4 milliárd zlotyt, 8132 milliárd forintot költenének.

Szlovákia a költségvetési apokalipszis felé tart?

Évek óta nincs jó bőrben a szlovák államkassza, amely a Covid-járvány alatt még a magyarnál is brutálisabb számokat produkált. A 9,68 százalékos rekordot követően nagyrészt csökkenő tendenciát mutatott, majd 2023-ban ismét megugrott, amivel a magyarhoz hasonló szinten, 6,5 százalékon állt meg.

Ennek is tudható be, hogy míg Magyarország adósbesorolását a nemzetközi hitelintézetek a magasabb hiányadatok mellett megerősítették, a Fitch Ratings leminősítette Szlovákiát a költségvetéssel kapcsolatos aggodalmak miatt.

Robert Ficónak tehát egy olyan helyzetben kellett átvenni a kormányrudat tavaly, amikor elődje, a magyar származású Ódor Lajos is a költségvetési apokalipszis rémét vetítette előre. A kényszerhelyzetben Ladislav Kamenicky szlovák pénzügyminiszter egy 1,5 milliárd euró megtakarítást eredményező konszolidációs csomagot készítését ígérte , ami indokolt is azok után, hogy az Európai Bizottság arra figyelmeztette Pozsonyt, hogy idén az Európai Unió legnagyobb államháztartási deficitje (6,5 százalék) fenyegeti az országot, ha változatlan marad a költségvetés, amelyet egyébként 5,97 százalékos hiánycéllal terveztek meg. Kamenicky a Bloombergnek februárban azt nyilatkozta, hogy a GDP 1 százalékával faragnák le a deficitet évente a következő néhány évben, ennek terveit az áprilisi államfőválasztás után ismertetik.

Fényévekre van az euró bevezetésétől Románia

Románia az egyetlen EU-s tagállam, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll, így különösen fontos lenne számára, sikerüljön leszorítania a 3 százalék alá a hiányt. Ettől azonban gyakorlatilag fényévekre van Bukarest, tavaly a GDP 5,8 százalékán állt a költségvetési hiánya, amelyet ugyan idén 5 százalékra faragna a kormány, ám Marcel Bolos pénzügyminiszter nem túl optimista.

Egyszerűen nem tudom, hogy lehetséges-e egy nagyobb kiigazítás. Idén választási év van, a kiadások csökkentése pedig érzékeny téma

– mondta még februárban a Bloombergnek a tárcavezető.

Így viszont a távoli jövőbe úszik az euró bevezetése, amely a Bukarest régi célkitűzése. Bolos elismerte, hogy a költségvetési hiány jelenlegi szintje kitolta az euró bevezetésének lehetséges időpontját. „Ameddig nem állunk rá az államháztartási konszolidáció egyértelmű pályájára, addig az eurózónához való csatlakozás hosszú távú célkitűzés marad” idézi Marcel Bolost az Agerpres. Adrian Caciu volt pénzügyminiszter 2023 tavaszán azt nyilatkozta, hogy Románia euróövezeti csatlakozása 2029-ig valósulhat meg.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.