Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK) módosította a 2024. évi finanszírozási tervét a 3982 milliárd forintos, módosított nettó finanszírozási igény figyelembevételével – jelentette kedden a kibocsátó. A lépés összhangban van a Pénzügyminisztérium által közzétett, 2024-re várható hiánnyal. 

Budapest, 2022. október 22.Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) bejárata a Tabán irodaházban, a főváros I. kerületében, a Krisztina térnél.MTVA/Bizományosi: Róka László ***************************Kedves Felhasználó!Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Fotó: Róka László / MTI

Az új nettó finanszírozási igény 1467 milliárd forinttal magasabb, mint amely az ÁKK által tavaly december elején közzétett eredeti tervben volt. 

A forint intézményi piaci kibocsátásának emelése nagyrészt biztosítja a megemelkedett finanszírozási szükséglet fedezését, ezt az év elejétől az aukciókon tapasztalt magasabb intézményi kereslet alapján lehet kijelenteni. 

A lakossági értékesítés mennyisége eddig a vártnak megfelelően alakult, ugyanakkor az értékesítés szerkezete valamelyest változott. A decemberben
megfogalmazott cél, a 2 százalékos GDP-arányos nettó lakossági finanszírozás fennmarad, ugyanakkor, a lakosság diszkontkincstárjegy-állománya lassabban csökken, és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése.

Az ÁKK megemelte a diszkontkincstárjegyek (DKJ) év végére tervezett állományát, amit a lakossági és intézményi piacokon tapasztalt kereslet tett lehetővé. A tervezett devizafinanszírozás is emelkedett, amit a 2024-ben már megvalósult, a vártnál kedvezőbb kereslethez igazodó magasabb nemzetközi devizakötvény kibocsátások tettek lehetővé. A megemelt finanszírozási igény alapján számított éves finanszírozási terv 39 százalékban teljesült március végéig, vagyis meghaladta az időarányosat. 

Fő változások a finanszírozási tervben:

1. az intézményi forintkötvényeknél 2372 milliárd forintról 609 milliárd forinttal 2981 milliárd forintra nő az aukciós kibocsátási terv, ezen belül a csereaukciós kibocsátási terv változatlan,

2. a diszkontkincstárjegyek év végére tervezett állománya 924 milliárd forintról 649 milliárd forinttal 1573 milliárd forintra nő (ez az év eleji állományhoz képest 300 milliárd forintos csökkenés),

3. 4298 milliárd forintról 233 milliárd forinttal 4064 milliárd forintra csökken a lakossági forintkibocsátási terv,

4. 2398 milliárd forintról 222 milliárd forinttal 2619 milliárd forintra nő a devizafinanszírozási terv (az ECP programmal nem számolva). 

A 2024 évre tervezett kibocsátások összértéke mindezek által 10 272 milliárd forintról 1376 milliárd forinttal 11 648 milliárd forintra emelkedik.

 

Az első negyedév végén az adósságportfólió átlagos lejáratig hátralévő futamideje 6,2 év, szemben a 2023. december végi 6,1-es értékkel (90 napos átlag). A devizaarány a 2023 év végi 26,6 százalékról 2,2 százalékponttal 28,8 százalékra emelkedett a januári devizakötvény-kibocsátások következtében, míg a fix kamatozású aránya 68,8 százalék volt a teljes adósságon belül. 

A lakossági kézben lévő állampapírok aránya az adósságban) 20,6 százalékra nőtt 2024. március végére.