„A kormánynak is megvan az álláspontja, hogyan lehet a magyar gazdaság versenyképességét javítani, nem akarunk okoskodni” – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány 2024–2030-as versenyképességi stratégiája főbb prioritásainak ismertetésekor. Erről most kedden többet megtudhatunk a tárcavezetőtől a témában tartott konferencián.
Nem véletlenül kerül a minisztérium asztalára a magyar gazdaság versenyképességének javítása, a kormány határozott célja a különböző rangsorokban történő előrelépés, ám eddig kevés sikert tudhat magáénak. Tavaly az IMD svájci üzleti iskola szokásos rangsorában Magyarország hét helyet csúszott vissza, ami a magas és a évében nem meglepő, ettől függetlenül azért fájó, hogy tartósan nem tud javulni a versenyképességünk.
Ezzel egyébként Magyarország jelenleg a 46. legversenyképesebb országnak számít,
a visegrádiak közül egyedül Szlovákia (53.) van mögöttünk, Lengyelország hét helyet javítva a 43. pozíciójával megelőzött minket, Csehország (18.) pedig fényévekre van.
Ezzel együtt fontos látni, hogy ettől azért jobb a versenyképességünk, különben nem döntött volna hazánk mellett számos nemzetközi vállalat, például a világ jelenleg legnagyobb elektromosautó-gyártó vállalata, a kínai BYD. Tehát a tőkevonzó képességünkkel nincs gond, sokkal inkább a kkv-k versenyképtelensége a probléma valódi oka.
Nagy Márton korábban úgy érvelt, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni, amelyben az állandó bérnyomáson keresztül nemcsak organikus fejlődést lehet elérni, hanem egymást felvásárolják a magyar cégek. A vállalati koncentrációval a mérethatékonyságot és ennek köszönhetően magasabb jövedelmi szintet is lehet biztosítani szerinte.
Ezt a logikát követi a kormány versenyképességi stratégiája, amelynek megalkotása során közel 1300 vállalatot kérdeztek meg, amelyből 789 javaslat és 75 kiemelt javaslat született hat kiemelt iparágban.
A kormány alulról építkezik, és nem felülről, ahogy azt a piac vagy az MNB teszi
– mondta még március végén Nagy Márton, mielőtt rendeződött volna a viszony közte és Matolcsy György jegybankelnök között. Ezzel a jegybanknak arra a 330 pontos programjára utalt, ami egy nagyon átfogó, reformszerű csomagot takart, és amelyben az adóreformtól kezdve a humán erő fejlesztéséig mindenre kitértek.
A miniszter elmondása szerint a versenyképesség javításáról is beszéltek a találkozón, illetve arról, hogyan lehet tartósan 4 százalékra gyorsítani a magyar gazdaság ütemét. Abban ugyanis mindig egyetértettek a döntéshozók, hogy 2030-ra el kell érni az uniós fejlettség 90 százalékát, legfeljebb abban volt vita, hogy ez hogyan lehetséges.
