Megjelent az IMD – Institute for Management Development – svájci versenyképesség-elemző intézet friss, 2023. évi versenyképességi tanulmánya, amely 64 ország különböző szempontok szerinti versenyképességi pozícióit mutatja be. A négy fő vizsgált terület a gazdasági, kormányzati és céges teljesítmény, valamint a tágan vett infrastruktúra, amely az oktatást és az egészségügyet is magában foglalja. A négy fő terület további húsz alterületet foglal magában, amelyeken az eredményeket konkrét mutatók mérik. Ezek értéke statisztikai adatokból és kérdőíves felmérésekből származik, a számuk együttesen 256, amelyből 64 százalék (164 érték) statisztikai adat, és 36 százalék (92 érték) kérdőíves felmérésből származik. A négy területen elért eredmények alapján számítják a kutatók az általános helyezést. A kérdőíves felmérés vállalkozások körében történt.
Az idei tanulmány szerint az első három helyen Dánia, Írország és Svájc található. Svájc esetében a harmadik hely egyhelynyi visszaesést jelent az előző évhez képest. Svédország a tavalyi negyedik helyről a nyolcadikra csúszott vissza. Az elemzők szerint a gazdaságokra egyszerre hatott előnytelenül a járvány, a háború és a világgazdasági rend átalakulása. Azok az országok tudtak a jelentős változások közepette jobb eredményeket elérni, amelyek erős válságálló és kockázatkezelő képességet fejlesztettek ki. Ezek a képességek továbbra is fontosak lesznek, mivel a közeljövőben nem a változások sebességének lassulása, hanem inkább a gyorsulása várható. Megjegyzik az elemzők azt is, hogy az kezelésében sikeresebb országok versenyképességüket is javítani tudták. A V4-országok vegyesen teljesítettek: Csehország 8 helynyit, Lengyelország 7 helynyit javított, Magyarország 7 helynyit, Szlovákia 4 helynyit rontott pozícióján. Jelentősen, 4 helynyit rontotta versenyképességi pozícióját Ausztria, és 7 helynyit Németország is. Az egyes területeken elért helyezéseket a V4-ek, Ausztria és Németország esetén az alábbi táblázatban látjuk.
Az látjuk, hogy a vizsgált országok között Magyarország és Németország minden területen – de leginkább az egymással nyilván összefüggő céges hatékonyság és általános gazdasági teljesítmény területén – rontotta a pozícióját. Ez nyilván érzékelteti a két gazdaság szoros összekapcsoltságát.
Az általános helyzetét Csehország és Lengyelország javította a leginkább, amit a céges hatékonyság jelentős javulásának köszönhet. Ausztria és Szlovákia egyforma mértékben rontotta pozícióját. A következő táblázatban az öt területen első három helyen lévő országot látjuk 2022-ben és 2023-ban.
Az Egyesült Államok továbbra is csak egyetlen területen van az első három legjobban teljesítő ország között. Viszont Írország négy területen is előrelépett. Ezt az elemzők gazdasági teljesítménye jelenős javulásával magyarázzák: ezen a területen ugyanis a hetedikről az első helyre ugrott, amit elsősorban a cégek jelentős termelékenység javulásával ért el.
A tanulmány részletes országelemzéseket is tartalmaz.
Nézzük meg, mire hívják fel a kutatók a figyelmet Magyarország esetén.
Az egyik fontos észrevétel, hogy Magyarország még mindig az alacsony társasági adóval és az olcsó, de ehhez képest jól képzett munkaerővel versenyez. Előnye a megbízható infrastruktúra. A legnagyobb problémák között a magas infláció van az első helyen, de szerepel még a monetáris és fiskális politika még mindig nem megfelelő összehangoltsága, ehhez kapcsolódva az állami kiadások gyenge hatékonysága és a digitalizáció alacsony szintű elterjedtsége az üzleti szférában.
2022-ről 2023-ra az elemzők javulást a turizmus teljesítményében, a foglalkoztatottság szintjében és a kereskedelmi szolgáltatások exportjának bővülésében látnak. Előnyként említik a továbbra is alacsony munkanélküliséget. Romlott viszont az infláció szintje, a fizetési mérleg egyensúlya, a beruházások GDP-hez viszonyított aránya, az egészségügyi infrastruktúra minősége és a forintárfolyam stabilitása. Meg kell azonban említenünk, hogy az erős és gyenge pontok megítélése többségében a kérdőíves felmérésből származó, úgynevezett „puha”, nem számszerűsíthető véleménymutatóra támaszkodik. A konkrét területek között – amelyek esetében szintén találunk statisztikai adatokat és véleményértékeket – az általános gazdasági teljesítményen belül a hazai gazdaság teljesítményére 7, a céges teljesítményen belül a cégek termelékenységére 9, a kormányzati teljesítményen belül az állami pénzügyekre 9 és az infrastruktúrán belül a technológiai infrastruktúrára 7 hellyel romlott a versenyképességi pozíciónk. A gazdaság teljesítményét az IMD a tipikus makromutatókkal – fogyasztás, beruházások és az infláció alakulásával – méri. Az állami pénzügyek helyzetét elsősorban az államháztartási hiánnyal és az államadóssággal írja le. A termelékenység alakulását a szokásos termelékenységi mutatókkal, és végül a technológiai infrastruktúra állapotát például az internetszolgáltatás gyorsaságával, az új technológiák elterjedtségével és az elterjedést segítő pénzügyi források rendelkezésre állásával méri.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a környezetünkben zajló változásokhoz az egyes országoknak nem sikerült 2022-ben egyformán jól alkalmazkodniuk. A vizsgált 64 országból 37 rontotta és csak 10 javította a versenyképességét. A további hét ország helyezése változatlan maradt. A vizsgált 26 EU-s országból (Máltát nem elemzi a tanulmány) 16 rontotta és csupán hét javította versenyképességi pozícióját, három ország helyzete pedig változatlan maradt.
