Az infláció még tartogathat meglepetéseket 2024-ben

Németh Dávid , a K&H vezető elemzője makrogazdasági körképében elsőként a múlt évi tendenciákról beszélt. Emlékeztetett rá, hogy év végére 5,5 százalékra csökkent az infláció, amelyre elsősorban a globális folyamatok voltak hatással, illetve az, hogy a belső kereslet eltűnt. Németh Dávid úgy véli, az infláció az idei évben még tartogathat meglepetéseket.

Az élelmiszereknél csökkenő, piaci szolgáltatásoknál növekvő lehet az infláció

„Bár az utóbbi adatoknál az élelmiszerek esetében alacsonyabb értékeket látunk, viszont a piaci szolgáltatásoknál egyre nő ez a szám, jelenleg 9-10 százalékon áll. Ez a jelenség nemcsak Magyarországon, hanem Európában és Amerikában is látható. Emiatt jöhet majd újabb inflációs hullám” – mondta, hozzátéve, hogy az élelmiszerek esetében további csökkenést, míg a pici szolgáltatásoknál nagyon lassú gyorsulást várnak.

Az elemző szerint a nagyfogyasztók közüzemi díjainak növekedése a nyár közepére már érezhető lesz a szállodai és éttermi szolgáltatások áraiban, ezért év végére emelkedhet a pálya: valahol 5,5 százalékos inflációs adatra számítanak. Bíznak abban, hogy ez tartósan, a jövő évre is megmaradhat 4-5 százalék körül.

Hazánk gazdasága energiaintenzitív, ami növeli a kitettséget

Magyarország gazdasága viszonylag energiaintenzív, ami nem túl jó olyankor, amikor külső sokkok érik a gazdaságot – jegyezte meg arra vonatkozóan, hogy hazánk miért érzékeny különösen az inflációra. „Sajnos ez egészen addig ennyire érint minket, amíg ezt a kitettséget nem tudjuk csökkenteni. Megvizsgálva a szolgáltató szektor hozzáadott értékét látható, hogy ez minél magasabb, annál alacsonyabb az infláció. A cél, hogy el tudjunk mozdulni ebbe az irányba, hiszen jelenleg nagyon kicsi a hozzáadott érték” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy ennek változása esetén csökkenne a kitettségünk, és akár tartósan kialakulhatna egy 2 százalékos inflációs környezet is.

Németh Dávid beszélt arról, hogy az elmúlt évben „túl jól teljesítettek” a cégek annak köszönhetően, hogy túl sok támogatást kaptak a kormányzat és a jegybank részéről, úgy, hogy közben nem történtek érdemi beruházások. Az elemző nem találta túl hatékonynak a költségvetési források felhasználását, arra viszont szerinte jó volt, hogy a jelenlegi helyzetben, ha jön egy beruházási boom, akkor ezen források segítségével el tudják indítani a fejlesztéseket.

Nem mobilizálható a magyar munkaerő

Németh a vállalkozások eladósodottságát régiós szinten magasnak, de a portfólió minőségét tekintve megfelelőnek nevezte. Ugyanakkor a profitráta növekedési üteme az adatok szerint meghaladta a munkaerőköltség növekedését.

A munkaerőpiaci adatokról azt mondta, hogy míg az ország bizonyos térségeiben, például a keleti országrészben a munkanélküliség értéke 7-9 százalék körül van, addig a Dunántúl egyes területein, így Székesfehérváron is 2 százalék környékén mozog. A kérdés, hogy mobilizálható-e a munkaerő, vagy inkább olyan helyekre érdemes telepíteni vállalatokat, ahol bőven van szabad munkavállaló. Németh Dávid szerint Magyarországon inkább az utóbbi jellemző.

Olcsó a magyar munkaerő?

Előadásában szó esett a munkabérekről is. Megjegyezte, hogy Magyarországon még mindig olcsó a munkaerő, euróban kifejezve a második, vásárlóértékét tekintve pedig harmadik legalacsonyabb Európában a magyar bérszint, és a régiós szinthez képest is alacsony. 

– vélte. A 2012-est a 2022-es adatokkal összehasonlítva az látható, hogy romlott a helyzet a munkavállalók szempontjából.

Németh Dávid szerint munkavállalói oldalról is tenni kellene a magasabb bérekért: az elemzés azt mutatja, hogy hazánkban nem túl magas, bár a régiós országokénál magasabb a felsőoktatásban részt vevők aránya. Márpedig lenne értelme tanulni, ugyanis a felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkozási rátája a legmagasabb az OECD-országok közül, tehát bőven fel tudná szívni a munkaerőpiac a magasabb képzettségű munkavállalókat.

Alacsony részmunkavállalói arány

Az elemző szerint a munkaerőpiacot segítené a részmunkaidős munkavállalók arányának növelése, ugyanis jelenleg európai összehasonlításban az ötödik legalacsonyabb az arány. Az ország felzárkózását szerinte a hatékonyság növelése is támogatná, a munkaórák számának csökkentésével, ahogy ezt a nemzetközi adatok is mutatják. A kormány egyik legfontosabb feladatának a korai oktatás finanszírozását nevezte. Az adatokból az látszik, hogy jelenleg az alapfokú oktatásra ugyanannyit költ az állam, mint a középfokúra. Szerinte a finnországihoz hasonlóan az alapfokú kompetenciákat kell erősíteni, akkor lesz később versenyképes a munkaerő.

Az elemző a költségvetés helyzetét nem túl kedvezőnek nevezte, mint mondta, az egyensúlyt azzal lehetne segíteni, ha a gazdaság túlzott támogatását felére csökkentenék, valamint visszafognák az állam fenntartási költségeit. A tavalyi 6,7 százalékos hiány után, ha nem készül egy komolyabb kiigazítási csomag, és nem kerülünk vissza egy egyensúlyi költségvetési pályára, akkor a hitelminősítők leminősíthetnek bennünket, ami semmiképpen sem jó az ország számára – jegyezte meg.

Leghamarabb 2027-re várják a 3 százalékos hiánycélt

„Egyelőre nem látjuk, hogy a 3 százalékos hiánycélt 2026-ra el tudná érni a kormányzat, leghamarabb 2027-28-ra prognosztizálják. Az idei évre a reális értéket 5,2–5,3 százalék közé tennék, szemben az idei 4,5 százalékos hiánycéllal” – mondta. A költségvetésen szerinte a kamatkiadások várható csökkenése javíthat, valamint kiskaput jelentenek az orosz–ukrán háború miatti védelmi kiadások és a zöldátállás miatti kiadások, amelyeket ki lehet vonni a költségvetési hiányból.