Rövid távon nem várnak jelentős javulást a nagyvállalatok, az év első negyedében egy ponttal csökkent a K&H nagyvállalati növekedési index, így maradt a negatív tartományban – hangzott el a K&H csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Rajna Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője közölte: a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevételű cégek következő egy évre vonatkozó kilátásait és terveit mutató hangulatindex –2 ponton áll, ami enyhén pesszimista hangulatot tükröz. Hozzátette: az elmúlt két negyedévben lassú lejtmenetbe kapcsolt az index, és igaz, hogy nem esett jelentősen, ám mindenképp figyelmeztető jel, hogy nem tudja áttörni a nulla szintet. Rajna Gábor szerint ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a saját helyzetüket kedvezőbbnek ítélik meg a cégek, mint a gazdasági környezet alakulását, hiszen ez a mutató a három árbevétel-kategória közül kettőnél javulni tudott. A várhatóan gyenge kereslet miatt a beruházási hajlandóság is visszafogott a hazai nagyvállalatoknál: továbbra is csak a vállalatok 40 százaléka számol valamilyen fejlesztéssel, ami kisebb visszaesést tükröz az egy negyedévvel korábbi 42 százalékhoz képest.
Éppen tíz éve indítottuk el nagyvállalati növekedési indexet, így jól tükrözi azt a drámai változást, ami a gazdasági környezetben történt. Az elmúlt évtized legszignifikánsabb változása a Covid-járvány és az orosz–ukrán háború, illetve az ezekkel járó fokozott üzleti bizonytalanság. A 2020. első negyedévéig kiegyensúlyozott indexet ugyanis azóta látványosan hektikus mozgás jellemzi
– emelte ki a vállalati vezető.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány óta lassult a magyar gazdaság felzárkózása a fejlett uniós országokéhoz.
– mondta Németh Dávid. A beruházásokat egyébként – tette hozzá – a vállalatok pénzügyi helyzete önmagában nem gátolja, hiszen rengeteg likvid eszköz van a cégeknél. Ami a makrogazdasági környezet várható alakulását illeti, a szakértő szerint a jegybanki alapkamat június végére 6,75 százalékra süllyedhet, ám az év második felében már legfeljebb összesen 50 bázispontos lazításra lehet tér, tehát az irányadó ráta 2024. végén 6,25 százalék környékén lehet. A idén 2-2,5 százalék körül alakulhat.
Rajna Gábor szerint a vállalati hitelpiacon az elmúlt időszakban hangsúlyos szerepet kaptak az állami támogatás mellett futó programok – utóbbiak közül a nagyvállalatokat elsősorban a Baross Gábor program érintette –, ám az előttünk álló időszakban már hangsúlyosabb lehet a piaci alapon, forintban nyújtott finanszírozás. Véleménye szerint a devizahitelek előretörése a vállalati szektorban mára megállt, ám drasztikus visszaesésre nem lehet számítani ezen a téren a forintkamatok fokozatos csökkenésével együtt sem, hiszen azoknál a cégeknél, amelyeknél jelentős devizabevétel keletkezik, változatlanul reális alternatívát jelent az idegen fizetőeszközben való hitelfelvétel.
A K&H vállalati üzletágánál Rajna Gábor tájékoztatása szerint kedvezően alakult az elmúlt év, hiszen a hitelportfólió 13 százalékkal bővült.
