Soha nem látott magasságban az átlagbérek

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó kereset mediánértéke 510 ezer, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400 forint volt, 13,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője az adatokat úgy kommentálta, hogy a vállalkozások körében a vártnál nagyobb mértékű lehetett a béremelés az idei év elején. Az átlagos kereset értéke itt 12,7 százalékkal nőtt, 675 ezer forintra. A béremelkedést elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények hajthatták az inflációs időszakot követően. Eltérés mutatkozik ugyanakkor ágazati szinten a versenyszférában. Az iparban és az építőiparban eltérően alakult a bérdinamika, ez az egyes ágazatok helyzetével magyarázható. A külpiacok, elsősorban Németország gyengébb teljesítménye negatívan hat az ipar helyzetére, amely óvatosságra ösztönözhette a munkáltatókat a bértárgyalásokon, miközben a szolgáltató szektorban a belső kereslet élénkülése nyomán kedvezőbb pozícióban lehettek a munkavállalók.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt emelte ki, hogy a mediánkereset is jobban nőtt az átlagnál, 15,7 százalékkal, azaz az alacsonyabb keresetűek arányaiban nagyobb béremelést kaptak az idei évben, ez pedig elsősorban a minimálbér-emeléssel és a közszféra béremeléseivel függhet össze.

A következő hónapokban a béremelkedés üteme kedvező esetben változatlan szinten marad, kedvezőtlenebb esetben némileg – de nem jelentősen – csökken. Figyelembe véve azt, hogy az infláció májustól várhatóan ismét kikerül a jegybanki célsávból, ez azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése a mostaninál némileg alacsonyabb lehet, de így is elérheti a 8-9 százalékot. Ez szükséges is a bérfelzárkóztatás, illetve a háztartások jövedelmi helyzetének javítása szempontjából. Fontos, hogy az infláció ne nőjön olyan mértékben, amely ismét a keresetek vásárlóerejének csökkenését eredményezné, illetve hogy a munkaerőpiac feszessége fennmaradjon vagy fokozódjon, ez pedig hajtani tudja a keresetek emelkedését.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy manapság már rendkívül sok vállalat egy tavasztól tavaszig tartó bérciklust követ (vagyis a korábbiaktól eltérően nem januárban, hanem március–áprilisban emelnek bért), ami később visszaköszönhet a béremelési statisztikában. 

Arra is kitért, ha a következő hónapokban is fennmarad a bőven 10 százalék feletti átlagbér-változási ütem, az a háztartások óvatossági motívumának oldódása és a kereslet erősödése mellett a vállalatok átárazási erejét is megnövelhetik. Azaz van esély arra, hogy az erősödő kereslet miatt az indokoltnál jobban emelkednek az árak, ez pedig ismét felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését. Meglátásunk szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérezés alakulásának folyamatát is árgus szemekkel kell figyelnie a jövőbeni kamatdöntések során.