Emelik a téteket a jelzáloghitelesek, egyre jobban megterhelik az ingatlanokat
Jelentősen nőtt a lakossági jelzáloghitelek hitel/fedezeti aránya az elmúlt hónapokban, vagyis az újonnan szerződést kötő adósok által felvett kölcsönök összege egyre nagyobb súlyt képvisel a fedezetül felajánlott ingatlanok értékéhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint, miközben 2023 szeptemberében még a jelzáloghitel-szerződések 23,3 százalékát kötötték 70 százalék feletti LTV-mutatóval – amely a hitel összegének az ingatlan értékéhez viszonyított arányát mutatja meg –,
idén márciusra 27,6 százalék fölé nőtt ez az arány.
A hitelszerződések összegét figyelembe véve a 70 százalék feletti LTV-mutatójú kölcsönök súlya pedig már 36 százalék járt márciusban, miközben fél évvel korábban még éppen 30 százalék alatt járt.
Az, hogy a jelzáloghitelek fedezetéül felajánlott ingatlanokat egyre jobban megterhelik az adósok, több tényezővel is magyarázható lehet. Az egyik, hogy a CSOK Plusz januári megjelenésével újabb, nagy összegű (akár 50 millió forintos), kedvezményes hitelkonstrukció tűnt fel a piacon, ami bátrabbá teheti a gyermekvállalásra készülő igénylőket is.
A másik, hogy az ingatlanárak elmúlt években látható, gyors ütemű növekedése miatt – ugyanakkora önerőt feltételezve – már jóval nagyobb hitel szükséges egy adott lakóingatlan megvásárlásához, ami szintén az LTV-mutatók emelkedésének irányába hat.
A hitel/fedezet arány növekedéséhez egyelőre kisebb mértékben ugyan, de hozzájárulhat az, a közelmúltban bevezetett jegybanki könnyítés is, amely szerint a fiatal, első saját lakásuk megvásárlására készülő párok az általánosan érvényes, legalább 20 százalékos önerő helyett akár 10 százalékos saját erő bemutatása mellett is kaphatnak lakáshitelt.
Az MNB adatai szerint ugyanakkor nemcsak a jelzáloghitelek hitel/fedezet aránya emelkedett meg érezhetően az elmúlt hónapokban, hanem az egy lakáshitel-szerződésre jutó átlagos összeg is. A jegybanki statisztikák szerint idén az első öt hónapban közel 516 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a bankok, és ez a volumen nagyjából a két és félszerese az egy évvel korábbinak. Ehhez képest a megkötött szerződések száma „csak” bő másfélszeresére, 31 ezerre emelkedett éves összevetésben, így az egy szerződésre jutó, átlagos összeg 10 millió forint környékéről 16,6 millióra ugrott. A lakáshitelek átlagos szerződéses összegének megugrásában pedig szintén jelentős a szerepe a CSOK Plusznak, amelynek egyébként a látványos fellendülés is köszönhető a lakáshitelpiacon.
