Indul a roham az albérletekért – közjegyzőnél előzhetők meg a jogviták

Jócskán megugrott az albérletek ára az egész országban, ez azonban nem vetette vissza az albérletpiacot. A felvételi ponthatárok kihirdetésével pedig ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik, vagy kárt tesz az ingatlanban. Pedig probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat. Hiába a nagy összegű kaució, konfliktus esetén enélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényüket érvényesíteni. A tavalyi év első feléhez képest idén június végéig 15 százalékkal többen kértek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérlőktől, amellyel nemcsak a kiköltözést, hanem az elmaradt bérleti díjak és rezsiköltségek, közüzemi díjak megfizetését is biztosítani lehet.

Éves összevetésben több mint 10 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak tavalyhoz képest, a fővárosi ingatlanokat pedig még az országos átlagnál is jobban emelkedett áron tudják kiadni a tulajdonosok. A nyári főszezon a felvételi ponthatárok kihirdetése után tetőzik, a lakáskeresési rohamban sokszor számít a gyorsaság. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) arra hívja fel a figyelmet, hogy a bérleti szerződés megkötését nem érdemes elkapkodni, mert ez később problémák forrása lehet.

– nyomatékosítja a MOKK. Sokan azt gondolják, hogy egy internetről letöltött szerződésminta, két tanú, és kész is a bérleti szerződés. Érvényes lakásbérleti szerződést közjegyző vagy ügyvéd közreműködése nélkül is lehet készíteni, de a kamara szerint nem feltétlenül érdemes.

Az ilyen, gyakran hiányos dokumentumok kellemetlen meglepetéseket okozhatnak, akár akkor, ha az egyik fél nem teljesíti a megállapodásban foglalt feltételeket, de akkor is, ha a szerződés nem tér ki fontos részletekre. A házilag, gyakran letölthető szerződésminták alapján készülő lakásbérleti szerződések túlnyomó többsége ugyanis éppen akkor nem nyújt valódi védelmet egyik félnek sem, amikor szükség lenne rá.

Az elmúlt években elterjedt megoldássá vált, hogy a felek a szerződést saját maguk vagy ügyvéd segítségével készítik el, de a bérbeadók a birtokbaadás feltételéül szabják, hogy a bérlő tegyen közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy teljesíti a bérleti szerződésben foglaltakat. Az ilyen nyilatkozatot tartalmazó szerződések száma 15 százalékkal emelkedett. 

Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban nemcsak a bérleti jogviszony megszűnése esetén történő kiköltözésről lehet nyilatkozatot kérni a bérlőtől, hanem bele lehet foglalni a bérleti díj, a társasházi közös költség, a közüzemi költségek, illetve a lakáshasználati díj megfizetését is. 

Ha a bérlő nem tesz eleget a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeinek, pereskedés nélkül végrehajtás indítható vele szemben. Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot bármelyik közjegyzőnél lehet tenni személyesen, és elég, ha csak a bérlő megy el a közjegyzőhöz.

Megoldás az is a lakásbérleti problémák elkerülésére, ha a felek közjegyzőt kérnek fel a teljes bérleti szerződés elkészítésére. Ezzel a megoldással idén június végéig 7 százalékkal többen éltek, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ehhez mindkét félnek el kell mennie a közjegyzőhöz, de ebben az esetben a bérbeadó és a bérlő is biztos lehet benne, hogy a dokumentumból semmi olyan fontos részlet nem marad ki, amely később problémák forrása lehet, egy közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés ugyanis nemcsak a bérbeadót védi, hanem a bérlőnek is garanciát jelent.