Klímaválság: élelmiszer-drágulás és ellátási problémák is lehetnek majd
Még tart a nyár, de a hőhullámok és a szárazság miatt már most 200-240 milliárd forintos kár érte a kukoricatermelést hazánkban. Ha még hosszabbak lesznek a nyári egybefüggő száraz időszakok, akkor elkerülhetetlen lesz a mezőgazdaságot érő veszteség, ami végső soron az élelmiszerárak emelkedéséhez fog vezetni – mondta Kis Anna éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Világgazdaságnak.

Kis Anna és Pongrácz Rita saját kutatásuk alapján összegezték és a Másfélfok oldalán publikálták is azokat a szárazsággal összefüggő problémákat, amelyek az üvegházhatású gázok csökkentése nélkül bekövetkezhetnek a későbbiekben.
1975–2022-ig a Pálfai-féle aszályindex alapján 2022-ben fordult elő a legerősebb aszály, míg az éves csapadékösszeget tekintve a 2011-es év volt a legszárazabb.
Megvizsgálták az elmúlt 20 év tartósan száraz időszakait júliustól szeptemberig, és ugyanazzal a módszerrel becsléseket készítettek egészen a századfordulóig.
A 2004–2023-as 20 év mintájára a jövőre vonatkozóan is 20 éves periódusokat választottunk ki, összesen hármat, a 2041–2060-ig, a 2061–2080-ig, valamint a 2081–2100-ig tartó periódusokat
– magyarázta Kis Anna.
Három forgatókönyvet alkalmaztak, attól függően, hogy az emberi tevékenység és az üvegházhatású gázok kibocsátása hogyan fog változni a későbbiekben:
- Optimista forgatókönyv – azonnali kibocsátáscsökkentés: nem várható jelentős változás az egybefüggő száraz időszakokat tekintve.
- Közepes forgatókönyv – 2040-től megkezdődik a lényegesebb kibocsátáscsökkentés: nőhetnek a száraz időszakok a következő évtizedekben.
- Pesszimista forgatókönyv – változatlan kibocsátás: hosszabb egybefüggő száraz időszakok valószínűsíthetők.
A megfigyelések alapján az elmúlt 20 év alatt az ország döntő területén maximum egy évben fordult elő legalább 40 napig tartó egybefüggő száraz periódus a kritikus nyári-őszi időszak során. Budapest környékén 4 évben, az ország középső és északi területein 3 évben lépett fel extrém hosszú száraz időszak.
Gyakoribb lesz az extrém hosszú, negyvennapos szárazság
A pesszimista forgatókönyv esetén a rövidebb idejű egybefüggő száraz időszakokból (<20 nap) kevesebb lesz hazánk nagy részén, az extrém hosszú (>40 nap) száraz periódusok pedig gyakrabban jelentkeznek majd – prognosztizálta az éghajlatkutató.
A pesszimista forgatókönyv szerint
a 2041–2060-as időszakra nem valószínűsíthető nagyobb változás a jelenlegi átlagos értékekhez képest, azonban 2061–2080-ban általánosságban már várhatóan 25-30 nap lesz az egymást követő száraz napok maximális száma, szinte a teljes Közép-Magyarország régióban és az északkeleti határszélen.
A 2081–2100-as időszakra az ország középső és északi területein az egybefüggő vízhiányos napok száma már meghaladja a 30-at, ami azt jelenti, hogy akár egy teljes hónapig nem lesz jelentősebb eső ezeken a területeken július és szeptember között.
Magyarország élelmiszerellátás-biztonságára is hatással lehet
A növényzet és a mezőgazdaság számára is kritikus aszályok egyre gyakoribbá válnak, ha nem valósul meg a mielőbbi kibocsátáscsökkentés. A kutatók szerint még nagyobb aszálykárra és drágább élelmiszerekre lehet számítani.
A pesszimista forgatókönyv szerint valószínűleg nagyobb szükség lesz az öntözésre Közép-Magyarország és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén, ahol húsz évből akár öt évben is előfordulhat extrém hosszú (negyven nap vagy annál hosszabb) egybefüggő száraz időszak
– hangsúlyozta a szakértő.
A víz az élet nélkülözhetetlen eleme, valamint számos szektorban is használják a mezőgazdaságon kívül, például a háztartásokban, az ipari folyamatok során és az energiaellátásban is. Az IPCC legutóbbi jelentése szerint a vízhiány az egyik kulcskockázat, amivel meg kell küzdenie Európának. Az elmúlt években már itthon is többször tapasztalható volt, hogy bizonyos régiókban vízkorlátozásokat rendelnek el Magyarországon – tette hozzá Kis Anna.