Megjött az első negyedéves jelentés, ekkora a magyar költségvetés hiánya
Az előzetes adatok szerint 1068 milliárd forint, vagyis a GDP 5,4 százaléka volt a kormányzati szektor első negyedéves hiánya 2024-ben. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 611 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal lett kedvezőbb – közölte kedd reggeli gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024 első negyedévében
a kormányzati szektor bevétele 7952 milliárd, kiadása 9020 milliárd forint volt.
Költségvetési hiány: kiderült, mennyivel emelkedtek az állami bevételek
2024 I. negyedévében 2023 azonos időszakához képest:
- a bevételek 758 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal növekedtek.
- A termelési adók 160 milliárd forinttal, 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
- Az áfabevétel emelkedése 89 milliárd forint, 5,6 százaléka volt.
- A jövedelemadó-bevételek 206 milliárd forinttal, 17,1 százalékkal bővültek.
- A társadalombiztosítási hozzájárulások 246 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőttek.
- Az egyéb bevételek 145 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal gyarapodtak.
Nőttek a kormány kiadásai
A kiadások ugyanakkor 146 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal nőttek.
Ezek közül
- a kifizetett munkavállalói jövedelem 266 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal növekedett.
- A pénzbeni társadalmi juttatások 245 milliárd forinttal, 10,7 százalékkal lettek magasabbak.
- A folyó termelőfelhasználás 36 milliárd forinttal, 2,8 százalékkal csökkent,
- a kamatkiadások pedig 249 milliárd forinttal, 33,5 százalékkal nőttek.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás 29 milliárd forinttal, 6,8 százalékkal esett vissza.
A kormányzati szektor egyéb kiadásai 549 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
Mi történt az ezt megelőző időszakban?
A kormányzati szektor hiánya 2023 negyedik negyedévében 2071 milliárd forint, a GDP 10,6 százaléka volt. Az egyenleg 410 milliárd forinttal, 3,8 százalékponttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. Míg a bevételek 1112 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal, a kiadások 701 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal emelkedtek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben felidézte, tavaly 6,5 százalék volt a költségvetési hiány, miközben az enyhe recesszió magas inflációval párosult, de ezt gyorsan sikerült letörni. Hozzátette: most már lassú növekedést tapasztalnak a hazai gazdaságban.
A tervezett idei 2,5, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedés csak úgy érhető el, ha az unió versenyképessége is rendben lesz
– mondta.
A kulcsminiszter szólt arról is, hogy magas, 8-9 százalékos reálbér-növekedés várható az idén. Hosszú távon a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak „össze kell érnie” – emelte ki. Minimálbért ma Magyarországon körülbelül kétszázezer ember kap, a garantált bérminimum pedig nyolcszázezer dolgozót érint.
Varga Mihály pénzügyminiszter is többször szólt arról, hogy a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára, a legtöbb elemzőintézet várakozása szerint jövőre az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet. A kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett, a hiányt
- idén 4,5,
- jövőre 3,7,
- 2026-ra pedig 2,9 százalékra mérsékli.
