Továbbra sem tört ki a vásárlási láz Magyarországon – megjöttek az adatok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,7, naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest – közölte keddi gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az eredményeket részletezve a KSH azt írta: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,1 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva.
2024. január–júniusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Júniusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:
- az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal nőtt.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,2 százalékkal bővült.
- Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,4 százalékkal növekedett.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,6 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,4 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,7, a használtcikk-üzletekben 5,2 százalékkal csökkent.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14 százalékkal bővült.
- Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,5 százalékkal emelkedett.
- A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 18 százalékkal nőttek.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában úgy fogalmazott: a viszonylag alacsony bővülés ellenére a következő negyedévekben is a fogyasztás lesz éves alapon a GDP fő húzóereje.
Ez egy ekkora reálbéremelkedés mellett nem is meglepő, csak éppen nem mindegy, hogy mekkora ez a húzóerő
– jegyezte meg.
A nagysága ugyanis meghatározza, hogy mennyiben sikerül a gazdasági teljesítménynek az év egészében növekedést elérnie. Ahhoz, hogy ez megjelenjen, szükség van a háztartások gazdasági helyzetértékelésének javulására, melyhez viszont paradox módon jó gazdasági adatok kellenének: bár az alacsony kereslet segíti az infláció alacsonyan maradását, de a gazdasági növekedés beindulását nem – állapított meg Regős.
A szakértő úgy gondolja, a reálbérek növekedése idén nagyságrendileg már nem fog változni, ám segíthet a kereslet beindulásában, ha a háztartások azt érzik, hogy jövedelmük értéke tartósan növekedő pályára kerül. Ezáltal jövőre is érdemi reálbéremelkedés történik – még ha az várhatóan nem is lesz 10 százalékos. Persze lehet, hogy szükséges az idő is: kell, hogy a háztartások ne csak tudják, de érezzék is, hogy a magas infláció korszaka lezárult, és azt ne is várják vissza – közölte a közgazdász.
Így vásároltak a magyarok a nyár első hónapjában
Júniusban
az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1611 milliárd forintot ért el.
Az országos kiskereskedelmi forgalom
- 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben,
- 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben,
- 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az idei első fél évben az előző esztendő azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:
- a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7 százalékkal emelkedett, míg
- az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,1 százalékkal nőtt.
Mennyi pénzt hagytunk a boltokban korábban?
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1609 milliárd forintot ért el májusban.
Áprilisban ugyanez 1563 milliárd forint volt,
- márciusban 1586,
- februárban 1395,
- januárban 1356,
- tavaly decemberben 1811,
- novemberben 1602,
- októberben pedig 1589 milliárd forint.
Tehát mostanáig a májusi adat volt az idei legmagasabb, annak 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
