Ökogazdálkodás: az infláció kevésbé érintette a biotermékeket
Nagy kihívást jelent az agrárágazat számára, hogy az Európai Unió a jelenlegi, átlagosan 10 százalékos ökológiai mezőgazdasági művelésbe vont területarányt 2030-ra 25 százalékra szeretné növelni – írta a témában tartott kongresszusról szóló beszámolójában az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). A rendezvényen elhangzott, hogy a változó gazdasági és éghajlati környezetben a biogazdálkodás már többszörösen bebizonyította rugalmas ellenálló képességét, ezért támogatandó. A rendezvényen felszólaló Nagy István agrárminiszter is az agrár-fenntarthatóság kulcsának nevezte az ökológiai gazdálkodást.
Az EU-országokban élők elszenvedői voltak az elmúlt időszak magas inflációjának, azonban a tagországok mindegyikében érzékelhették a vásárlók, hogy az infláció kevésbé érinti a biotermékeket.
A biotermékek kereskedelmi forgalmának jót tett a szokványos és biotermékek közötti árkülönbség csökkenése.
A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a termékpálya legelején álló termelők a gazdasági válsághelyzetben sokszor nem kapták meg méltányos jövedelmüket. Az élelmiszerárak általános növekedése ellenére is előfordult, hogy a termelési költségeket sem fedezte a felvásárlási ár.
Az ÖMKi idézte a KANTAR Intézet 2023-as fenntarthatósági kutatását, amelyből kiderül, hogy
a globális klímaváltozás és a vízhiány továbbra is az emberek legégetőbb környezetvédelmi problémái között szerepel, amelyekre csak egy rugalmasabban alkalmazkodó, a természeti erőforrásokat nem kizsákmányoló mezőgazdasági termelési mód adhat válaszokat.
A biogazdálkodás tudásigényes ágazat, és a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy az ökológiai gazdák iskolázottabbak és nagyobb arányban találunk közöttük fiatal szakembereket. Jelenleg azonban összességében kevés a fiatal szakember az agráriumban.
Az ökológiai mozgalom szereplői többször kiemelték, hogy a bio egy kifejezetten befogadó szemlélet, ami nem akar kizárólagos lenni, azonban képes vezető szerepet betölteni a fenntartható átállásban. Olyan konszenzusos megoldást kell találni, ami
- sokkal több, mint az olcsó élelmiszer-termelés, mert
- fenntartja a tájat,
- megőrzi a genetikai potenciált,
- biztosítja a létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mint például a természetes beporzás
- és sokszínűséget rejt magában.
Az ökológiai alapokon nyugvó megoldásokkal élhető marad a vidék, erősödik a hagyományos vidéki életforma. Ugyanakkor a jövő mezőgazdasága képes a megújulásra és az innovációra.
Meghaladja a tíz százalékot az unióban az ökogazdálkodással művelt területek aránya – itt a friss jelentés
Tíz százalék fölé emelkedett az ökoterület-arány az Európai Unióban, ugyanakkor az ökoélelmiszerek kiskereskedelmi forgalma csökkent – hangzott el a világ vezető bioélelmiszer-vásárán és -konferenciáján, a BioFachon. Terjed az ökogazdálkodás idehaza is: az összes hazai mezőgazdasági terület 6,3 százaléka áll ökoművelés alatt – a cél, hogy 2027-ig mi is elérjük a tízszázalékos ökoterület-arányt.
A kongresszuson többször utaltak a Stratégiai Párbeszéd jelentésre, amely közös cselekvési keretet biztosít az EU környezetvédelmi céljainak eléréséhez az agrár-élelmiszeripari folyamatokban. A szakemberek hangsúlyozták, hogy össze kell egyeztetni a környezeti fenntarthatóságot a gazdálkodók méltányos jövedelmével, ami a KAP jelentős reformját jelenti. A Stratégiai Párbeszéd ajánlásai a biogazdálkodást az egyetlen olyan szabályozott, fenntartható termelési rendszerként ismerik el, amely már eddig is biztosította a környezet- és klímavédelmet. Egyben fontosnak tartja ösztönözni azokat, akik készek arra, hogy gazdaságaikat fenntarthatóbbá alakítsák át.
