Ökogazdálkodás: az infláció kevésbé érintette a biotermékeket
Nagy kihívást jelent az agrárágazat számára, hogy az Európai Unió a jelenlegi, átlagosan 10 százalékos ökológiai mezőgazdasági művelésbe vont területarányt 2030-ra 25 százalékra szeretné növelni – írta a témában tartott kongresszusról szóló beszámolójában az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). A rendezvényen elhangzott, hogy a változó gazdasági és éghajlati környezetben a biogazdálkodás már többszörösen bebizonyította rugalmas ellenálló képességét, ezért támogatandó. A rendezvényen felszólaló Nagy István agrárminiszter is az agrár-fenntarthatóság kulcsának nevezte az ökológiai gazdálkodást.
Az EU-országokban élők elszenvedői voltak az elmúlt időszak magas inflációjának, azonban a tagországok mindegyikében érzékelhették a vásárlók, hogy az infláció kevésbé érinti a biotermékeket.
A biotermékek kereskedelmi forgalmának jót tett a szokványos és biotermékek közötti árkülönbség csökkenése.
A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a termékpálya legelején álló termelők a gazdasági válsághelyzetben sokszor nem kapták meg méltányos jövedelmüket. Az élelmiszerárak általános növekedése ellenére is előfordult, hogy a termelési költségeket sem fedezte a felvásárlási ár.
Az ÖMKi idézte a KANTAR Intézet 2023-as fenntarthatósági kutatását, amelyből kiderül, hogy
a globális klímaváltozás és a vízhiány továbbra is az emberek legégetőbb környezetvédelmi problémái között szerepel, amelyekre csak egy rugalmasabban alkalmazkodó, a természeti erőforrásokat nem kizsákmányoló mezőgazdasági termelési mód adhat válaszokat.
A biogazdálkodás tudásigényes ágazat, és a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy az ökológiai gazdák iskolázottabbak és nagyobb arányban találunk közöttük fiatal szakembereket. Jelenleg azonban összességében kevés a fiatal szakember az agráriumban.
Az ökológiai mozgalom szereplői többször kiemelték, hogy a bio egy kifejezetten befogadó szemlélet, ami nem akar kizárólagos lenni, azonban képes vezető szerepet betölteni a fenntartható átállásban. Olyan konszenzusos megoldást kell találni, ami
- sokkal több, mint az olcsó élelmiszer-termelés, mert
- fenntartja a tájat,
- megőrzi a genetikai potenciált,
- biztosítja a létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mint például a természetes beporzás
- és sokszínűséget rejt magában.
Az ökológiai alapokon nyugvó megoldásokkal élhető marad a vidék, erősödik a hagyományos vidéki életforma. Ugyanakkor a jövő mezőgazdasága képes a megújulásra és az innovációra.
Meghaladja a tíz százalékot az unióban az ökogazdálkodással művelt területek aránya – itt a friss jelentés
Tíz százalék fölé emelkedett az ökoterület-arány az Európai Unióban, ugyanakkor az ökoélelmiszerek kiskereskedelmi forgalma csökkent – hangzott el a világ vezető bioélelmiszer-vásárán és -konferenciáján, a BioFachon. Terjed az ökogazdálkodás idehaza is: az összes hazai mezőgazdasági terület 6,3 százaléka áll ökoművelés alatt – a cél, hogy 2027-ig mi is elérjük a tízszázalékos ökoterület-arányt.
A kongresszuson többször utaltak a Stratégiai Párbeszéd jelentésre, amely közös cselekvési keretet biztosít az EU környezetvédelmi céljainak eléréséhez az agrár-élelmiszeripari folyamatokban. A szakemberek hangsúlyozták, hogy össze kell egyeztetni a környezeti fenntarthatóságot a gazdálkodók méltányos jövedelmével, ami a KAP jelentős reformját jelenti. A Stratégiai Párbeszéd ajánlásai a biogazdálkodást az egyetlen olyan szabályozott, fenntartható termelési rendszerként ismerik el, amely már eddig is biztosította a környezet- és klímavédelmet. Egyben fontosnak tartja ösztönözni azokat, akik készek arra, hogy gazdaságaikat fenntarthatóbbá alakítsák át.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.