Lehet öröm is a sok eső: a mezőgazdaságnak jól jött a csapadék

Valamennyire megakasztotta a betakarítást az eső, ennek ellenére a növénytermesztők egyáltalán nem bánták, mert annyira nagy volt már a vízhiány a talaj felső egyméteres rétegében – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Az elmúlt napok csapadékát megelőző három hónapos aszály következtében több helyről több mint 100 milliméteres vízdeficitről számoltak be, de a MOSZ tanácsosa szerint ez néhol még a 200 millimétert is meghaladta. Az Időkép térképe szerint az országban az elmúlt hét napban a legkevesebb esőt kapó térségekben közelítette a 40, míg az esősebb tájegységeken meghaladta a 80 millimétert a lehullott csapadék mennyisége, de egy-két kisebb területen 100 milliméternél is többet mértek. A gazdálkodók eddig nem is számoltak be belvízzel elöntött mezőgazdasági területekről, ha esetleg valahol meg is áll a víz, egy-két napon belül eltűnik – mondta Csősz Tibor.

Amiatt sem okoz gondot a viszonylag sok eső, hogy a betakarításban – már a kalászosok aratásától kezdve – nagyjából egy hónappal jártak előrébb a normál évekre jellemzőhöz képest, így az is belefér, hogy megállnak a munkával három-négy napra. Az azonban többletköltséget jelent a gazdálkodóknak, hogy a kukoricaszemek kissé visszanedvesedhetnek, ezért a terményszárítást is be kell iktatni.

 – hozott fel még egy érvet amellett, hogy miért pozitív most az eső a gazdálkodóknak. Repcét egyébként a múlt hét elejéig mintegy ötvenezer hektáron vetettek, miközben 133 ezer hektáros tervezett vetésterületről számoltak be a gazdálkodók, ami azt jelzi, hogy folytatódik a területcsökkenés, tavalyhoz képest mintegy 50 ezer hektárral kevesebb lehet a repce vetésterülete.

A kukoricát idén nemcsak az aszály, hanem – a 2022-es, történelmi szárazsággal sújtott évhez hasonlóan – a toxinfertőzés is támadja, ennek mértékéről azonban egyelőre nem érkeztek információk az érdekképviselethez. Érdekes módon két-két dunántúli és alföldi vármegyéből is jelentettek fertőzést, onnan, ahol nagyobb mértékű volt az aszály. Békésből pedig azt az információt adták a gazdák, hogy ott jelent meg leginkább a fertőzés, ahol nem védekeztek időben a gyapottok-bagolylepke ellen, és a toxinnal járó gombafertőzés a kártevők által a növényeken ejtett „sebeken” keresztül tudott megtelepedni.

A búza- és kukoricapiacon egyelőre visszafogott keresletről számolnak be a gazdálkodók, azzal, hogy 

Ám ebből nagyon kevés van, mert az idei búzatermés minősége gyengébb az általában megszokottnál. A malmi búza aránya csupán 20-25 százalék az összes termésen belül, és így szintén a szokásosnál kevesebb a kiemelkedő beltartalmi értékekkel rendelkező, úgynevezett javító búza aránya. Az általánosan visszafogott keresletet pedig valószínűleg az okozza, hogy az olaszoknál az augusztus a leállásról szólt, a kereskedők is most rázódnak vissza a munkába, ezért a gabonapiacon most élénkülésre számítanak.