Mi van a magyar építőiparral? – itt a válasz
„Értek már meglepetések máskor is, de igazából nem számítok pozitív mutatókra, hiszen augusztusban senki sem számláz. Bár ez hagyományosan így van, de a 6,5 százalékos mínusszal zárt 2023-as évről a bázisok többsége alacsony, miközben a változásokat ahhoz méri a statisztika” – összegzett Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.
Kedden reggel adja ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az augusztus, illetve 2024 első nyolc hónapjának építőipari termelését tükröző adatsorokat.
Az első hét hónapban – közülük is pontosabban 2024 júliusában – markáns változás az új szerződésállományban volt, ami 21 százalékkal magasabb lett az egy évvel korábbinál, köszönhetően a 280 százalékkal megugrott útépítési beruházásoknak. Az építőipari termelést összességében azonban felemás folyamatok jellemezték: havi alapon az ágazat teljesítménye 1,0 százalékkal emelkedett júliusban, míg éves alapon 6,2 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszott a tavalyi magas bázis.
Me annyira alacsony az építőipar megrendelésállomány, hogy két-három nagy értékű munka pluszba tudja vinni a százalékokat
– közölte az ÉVOSZ elnöke, aki rámutatott, hogy az idén jó esetben a tavalyi évet tudja hozni az ágazat, de nagy szóródással.
Az is valószínű, hogy 2025 még ennél is nehezebb lesz. A miniszterelnök által személyesen beharangozott lakásépítési boom felpörgetheti ugyan az építőipart, melynek termelése 30 százalékban kötődik a lakásépítésekhez, de ahhoz, hogy mindez már jövőre érezhető legyen, a szerződéskötéseknek legkésőbb 2025 márciusáig fel kell pörögniük.
Nemrég publikált építőipari helyzetértékelést és 2024. évi várakozásokat az ÉVOSZ. A 400 piaci szereplő megkérdezésével minden évben elkészülő konjunktúraindex szerint 2024 első fél évében
a vállalkozások mintegy 60 százalékának csökkent az árbevétele az elmúlt év első fél évéhez mérve,
és ugyanilyen arányban jelzik a cégek az árbevétel-arányos jövedelmezőség gyengülését is.
Az üzleti életet akadályozó tényezők közül meghatározó a megrendelések hiánya, a gazdasági-szakmai szabályozás gyakori változása, a tisztességtelen verseny erősödése.
Az előző évi felméréshez képest (80 százalék)
tovább nőtt azok aránya (81,5 százalék), akik megjelölték a megrendelések hiányát.
Ezt követi
- a gazdasági szabályozás sűrű változása miatti kiszámíthatatlanság 44,4 százalékkal és
- a tisztességtelen verseny 33,3 százalékkal, majd
- a magas adminisztrációs terhek (29,6 százalék) és
- az infláció (26,9 százalék).
- A szakember- és munkaerőhiány csak ezután következik.
Jó hír, hogy a beszerzési nehézségek, a nyersanyaghiány már nem akadályozza a cégek tevékenységét.
Kellemes meglepetés is van a magyar építőipari adatokban
Kellemes meglepetést tartalmaz a mai építőipari gyorsjelentés. A rendelésállomány szépen növekedett, ami kedvező előjel az ágazat jövője szempontjából, de a KSH friss júliusi statisztikájából tükröződő felemás képre minden elemző rámutatott.
