A Z generáció a befektetések császára, a fintech és a kripto a kedvencük
Minden más generációnál hamarabb és nagyobb mértékben kezd befektetni a Z generáció, általában már 19 évesen elkezdik, és a korábbi generációkhoz képest nagyobb arányban is fektetnek be 21 éves koruk előtt. Habár az egyszerűség és a kockázatvállalás fontos számukra, a felelős befektetéseket is keresik. Egy fél év alatt három és félszeresére nőtt a felelős alapok által kezelt vagyon Magyarországon, igaz, ez az államkötvények felelős alappá minősítésének köszönhető leginkább – derült ki a K&H legfrissebb felméréséből.
A Z generáció, vagyis az 1997 és 2012 között születettek, a digitális pénzügyi megoldásokat, például a kriptovalutákat és az online befektetési platformokat részesíti előnyben. A gyors és egyszerűen elérhető eszközök iránti érdeklődés jellemző rájuk, és az is, hogy a közösségi médiából és influenszerektől szerzett információk erősen befolyásolják befektetési döntéseiket.
Digitális Z generáció
A generáció tagjai elkötelezettek a fintech megoldások mellett, és előszeretettel választanak olyan befektetési platformokat, amelyek lehetővé teszik az egyszerű, mobiltelefonról is kezelhető befektetéseket. A hitelfelvétel, megtakarítás és befektetés területén a generáció nyitottabb, és magasabb a kockázatvállalása, miközben a generációhoz tartozó minden második fiatal rendelkezik már valamilyen tartós befektetéssel.
A Magyar Nemzeti Bank jelentéséből kiderül, hogy befektetésitermék-választásnál a magas kockázatú termékeket helyezik előtérbe, ezen belül legkedveltebb befektetési termékcsoportjuk a kriptovaluták (49 százalék), melyet a részvénybefektetések (35 százalék) és a befektetési alapok (34 százalék) követnek. Az MNB fintech jelentéséből kiderül, hogy a Z generáció szívesen keres alternatív befektetéseket, például kriptovalutákat vagy technológiai részvényeket, miközben a hagyományos, kockázatkerülő befektetéseket kevésbé vonzónak találják. A befektetési alapok esetében inkább az ETF-eket részesítik előnyben, elsősorban alacsony költségük, egyszerűségük és diverzifikáltságuk miatt.
A vállalatoktól is elvárják a környezettudatosságot
A Z-k számára fontos a társadalmi felelősségvállalás és a környezetvédelem, amit befektetési döntéseik során is figyelembe vesznek. Elvárják, hogy a vállalatok, amelyekbe befektetnek, felelős és átlátható tevékenységet folytassanak, különösen a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság terén. Az olyan vállalatok, amelyek a megújuló energiaforrásokat támogatják, csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, vagy társadalmi egyenlőséget képviselnek, előnyben részesülnek e generáció befektetési döntéseiben.
A magyar befektetési alapok 18 833 milliárdos összes kezelt vagyonából 2024 első fél évének végére már 1182 milliárdot tett ki a felelős (környezeti vagy társadalmi fókuszú) alapok vagyona,
ebből ugyan a túlnyomó részt az úgynevezett világoszöld alapok tették ki, 1175 milliárddal. A tavalyi 336 milliárdról ez három és félszeres növekedés.
Világoszöldnek (SFDR 8. cikk szerint) azokat az alapokat nevezzük, amelyekbe olyan cégek kerülhetnek be, amelyek odafigyelnek a környezeti szempontokra, a legkevésbé szeretnének ártani a környezetüknek. Sötétzöldnek (SFDR 9. cikk) pedig azokat a cégeket, amelyek kifejezetten olyan tevékenységet folytatnak, vagy olyan termékeik vannak, amelyek különböző társadalmi vagy környezeti célkitűzések megvalósulásához járulhatnak hozzá, mint például egy alternatív energiatermelő vagy -hasznosító cég vagy egy víztisztítással foglalkozó vállalat.
