Körtezselés-muskotályos lett az év szaloncukra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉvente lépett egyet fölfelé a képzeletbeli dobogón Stühmer Kft. karamellizált fehércsokiba burkolt körtezselés-muskotályos terméke, és idén már elnyerte az Év Szaloncukra díjat – derült ki a Magyar Édességgyártók Szövetsége által szervezett díjkiosztón. A második helyen a Gyulai Kézműves Cukrászda Bailey’s kávés, a harmadik pedig a Sulyán Cukrászda mogyoróvajas chipses szaloncukra lett. A gyerekek körében továbbra is népszerűek a robbanócukros termékek, és a Kinder íz, és bár a szaloncukorgyártóknál is nagy az innovációs hajlam, a gyümölcsös és retró ízek továbbra is dominálnak a kedveltségi versenyben.
Mennyiségben csökkenő, de értékben növekvő, polci áron mintegy 380 milliárd forintos az édességpiac, amiből a 3 ezer–3500 tonna szaloncukor körülbelül 20 milliárd forintot hasít ki – mondta a piaci helyzetképet felvázoló előadásában Sánta Sándor a szövetség elnöke. Az áremelkedés a szaloncukorra is jellemző volt: a középkategóriás termékek kilónként 5,5 és 7 ezer, míg a prémium kategóriások 13 ezer és 16,5 ezer forint közötti áron kaphatók. Egy éve a normál kategória kilós ára 5–6 ezer, a prémiumé pedig 12–15 ezer forint volt.
A december egyébként önmagában 50 milliárdos forgalmat hoz.
A csokimikulások iránti kereslet is csökkenő: a tavalyi 900 tonna után idén 850 tonnát várnak, ez a szegmens pedig nyolcmilliárd forintot tesz ki.
Közben az év eleji várakozásoknál magasabb árszintre rendezkedik be a kakaópiac: az egyébként több évtizedes 1,8–2 ezer dolláros tonnánkénti ár 10–12 ezer dollár körülire emelkedett idén április környékén. Akkor arra számítottak, hogy ötezer dollár körül stabilizálódik majd, de a gyenge afrikai termés miatt most 7-8 ezer dolláros szinten mozog.
Az édességgyártók ugyanakkor annak ellenére bizakodóak, hogy az egyéb költségeik is emelkedtek, így például a
- munkabér 12,5
- a logisztikai és fuvarköltségek 18,
- a papír 50,
- az alufólia 70,
- a PET-palackok 5 százalékkal.
Mivel az importhányad a hazai édesipar termékeiben a keksz kivételével meglehetősen magas, a forintgyengülés is növekvő költségeket jelent számukra, miközben az EPR-díjak is itthon a más uniós országokhoz képest is magasak.
A bizakodásra pedig az ad okot, hogy a vásárlóknak a minőség továbbra is fontos, a gyártóknál nagy az innovációs hajlam. Segítheti a fogyasztás szinten tartását, vagy a csupán kisebb mértékű csökkenést, hogy egyre több sajátmárkás termék kerül a vevők kosaraiba, és a kisebb kiszerelésekre is egyre nagyobb az igény.
Az is jellemző az édességpiacra, hogy a más szegmensekben előretörő mentes termékeket nem szeretik a fogyasztók.
A szaloncukor idén lett hungarikum, és kialakították a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy pályázati feltételeit erre a termékre is – mondta Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára. A KMÉ védjegyrendszert egyre inkább ismerik a fogyasztók, akik elsősorban a minőséget és a biztonságot várják el az élelmiszerektől, és ezekkel is társítják a védjegyeket. A KMÉ célja, hogy fogyasztók többet kapjanak, mint egy védjegy nélküli terméktől, ennek megfelelően elnyerésének feltételei is szigorúbbak, mint ami a Magyar Élelmiszerkönyv termékleírásaiban szerepel. A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy december elején marketingkampányt indítanak a KMÉ népszerűsítésére.
