Márton-napi szokásoknak hódolhatunk ismét: borvacsorák, felvonulások várnak mindenkit országszerte
Közeleg a Márton-nap, amelynek hagyománya leginkább Európa nyugati felében elterjedt, de kevesen tudják, hogy Szent Márton kultusza nálunk már a honfoglalás előtt is virágzott. A legenda szerint Szent Márton egy álomban sietett Szent István király és az ország védelmére, a király tisztelete jeléül a zászlóira a hadvezér Márton képét festette. A Márton-napi szokások egy része máig fennmaradt.
A Márton-napi szokások közül mindig a lakoma volt a legfontosabb
A neves ünnephez népszokások is kapcsolódtak eleink korában,
ilyen volt például a Márton-napi lakoma, az időjóslás, az ajándékozás és a felvonulás is.
Talán nem bánjuk, de mára főként a lakoma maradt szokásban, a november 11-i ünnep elmaradhatatlan eleme a libapecsenye és az új bor, amelyet ilyenkor szokás először megkóstolni.
A libafogyasztás a Márton-nap környékére koncentrálódik
Az év többi napján csak keveseknél és ritkán kerül libasült az asztalra, a magyar lakosság évente, fejenként, megközelítőleg 3 kilogramm kacsahúst és 70 dekagramm – 1 kilogram közötti libahúst fogyaszt, ám Márton napjához közeledve megnő a libacomb és a libamell iránt is a kereslet a boltokban, a csúcsidőszak a Márton-napot és a karácsonyt megelőző pár napra koncentrálódik.
Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke az ünnepnap előtt a Világgazdaságnak elmondta, hogy 20-25 százalékkal csökkentek a termelői árak, és már a kereskedőknek is ennyivel olcsóbban adták a libahúst. A lúdszövetség elnöke reméli, hogy ezt az árelőnyt a vásárlóknak is továbbadják.
Ízelítőül az árakról annyit:
|
Libabőr, pincejárás és újborfesztivál
A Márton-naphoz kötődően országszerte vigasságokat, lakomákat tartanak, a szállodák különleges programokkal készülnek, az éttermekben felkerülnek az étlapokra a libás finomságok, a borvidékeken pedig kinyílnak a pincék, miközben a Márton-napi hagyományokat is felelevenítik.
Ilyen például a november 17-ig tartó Libabőr fesztivál, az ősz legnagyobb gasztronómiai programja, amelynek keretében két héten át kóstolhatók az év újborai, a Márton-naphoz kapcsolódó gasztronómiai hagyományos és ínycsiklandó libafogások, és felfedezhetők a fesztiválhoz csatlakozó borászatok, éttermek és szálláshelyek kínálatai az ország különböző pontjain. A kóstolók mellett pincelátogatások, libás műsorok és koncertek, a gyerekeknek mustkóstoló, libahajtás várja a résztvevőket.
Ezen a hétvégén újra megrendezik, és vasárnapig tart a pincejárás a Pannonhalmi borvidéken, ahol több pincészet is ekkor mutatja be először újborait. Péntek a ráhangolódás napja, a szombati erős menet után a vasárnap a levezetésé. Itt szakvezetéses pincelátogatások, borkóstoló nélkül és borkóstolással, Márton-napi borvacsorák, finom falatok szerepelnek a kínálatban.
Márton-napi mulatságot tartanak 9–10. között Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is. A Szent Márton Újborfesztivál és Libatoron a látogatók megismerhetik Szent Márton életét, érdekességeket tudhatnak meg a libakultusz eredetével kapcsolatban, de bepillanthatnak a vidám őszi társas munkák légkörébe is. Itt mesemondás, történelmi-irodalmi borműhely, őszi csemegék és kézműves termékek vására színesíti a programot, emellett a gyerekek kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt, ahol lámpást is készíthetnek a Márton-napi felvonuláshoz. A Skanzen étteremben ízletes libaételek várják az érdeklődőket.
