Liftezhetnek a kkv-k, indul a Demján Sándor Program

Nehéz helyzetben van az ország, de a vállalkozókat az különbözteti meg másoktól, hogy nem ismernek lehetetlent, így ezt a nehéz helyzetet lehetőségként látják – vezette fel az NGM-mel kötött megállapodás aláírása előtti értékelését Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nemrég Parragh László helyébe lépett elnöke. Az MKIK új vezetésének filozófiájáról elmondta, hogy mivel köztestületként kell működniük, a feladatuk a gazdaság általános érdekképviselete, ezért helyezték a vállalkozásokat, illetve azok versenyképességének növelését programjuk középpontjába. A cél a tudásalapú kamara megteremtése, a munkaintenzív szakaszból a technológia-intenzív szakaszba lépnek át. Az NGM-mel kötött megállapodásuk is azt célozza, hogy a kormánytól kapott támogatást e cél érdekében használják fel.

Ez a vízió szép, de azért a mával is van dolgunk, az MKIK ezért is tett le az asztalra egy 15 pontos programot, amiben azt is jelzik, melyek most a fájó pontok a vállalkozások számra. Ezek nem igényelnek pénzt – szögezte le. A legnagyobb problémák között említette a piaci keresletet, a munkaerőpiaci nehézségeket, és az adminisztrációs terheket. Utóbbiak között az uniós előírások mellett sajnos vannak a magyar szabályozásból adódóak is – tette hozzá.

A piaci probléma feloldását segítheti az a gazdaságpolitika, amelyet a kormány meghirdetett, és amivel az MKIK egyetért. 

– nyomatékosította.

Nagy Elek felvetette egy nagyszabású „termelékenységi konferencia” megtartását, ahol a kormány, a jegybank, a kamarák, az érdekképviseletek és a vállalkozók közösen járnák körül a problémát, hogy abból olyan megoldások szülessenek, amelyek javítani tudják a hazai termelékenységet.

Az adminisztráció csökkentésébe eddig mindenki bicskája beletört, de reméli, hogy egy széles körű együttműködés keretében mégis tudnak javítani a helyzeten. Az uniós szemléletet viszont nem tudják orvosolni: az EU-ban ugyanis az a hozzáállás, hogy mindent szabályozással próbálnak megoldani, és egyre újabb szabályozásokat találnak ki.

Az MKIK fontosnak tartja azt is, hogy – miként Nagy Elek szerint más EU-tagországokban ez megvan – legyen egy pozitív diszkrimináció a tendereknél a magyar cégek érdekében. Az ESG lehetne ennek egy eszköze, illetve a kamara által kidolgozandó egyszerű tanúsítványi rendszer.

– mondta Nagy Márton gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy a jelek szerint az MKIK sem gondolja ezt másként, hiszen már meg is érkezett a 15 pontos javaslatcsomagjuk. Ebből kiemelte az exportáló hazai vállalkozások segítését. Jelenleg a magyar kivitelből a kkv-k 7,8 százalékkal részesednek úgy, hogy a miniszter szerint 15 ezer exportképes cég van a körükben. Mint hozzátette, utóbbin olyan vállalkozást ért, amelyik több évig is képes jelen lenni a külpiacon. Az MKIK-elnök erről elmondta, hogy az exportképesség növelése érdekében egyenként mérik fel a vállalkozásokat, megnézik, milyen termékekkel vannak jelen a külpiacokon, és mire van szükségük a sikerhez.

A kormány új gazdaságpolitikai programjának egyik kulcseleme a kis- és közepes vállalkozások (kkv) fejlesztését célzó Demján Sándor Program – mondta a miniszter. Ennek 8+1 intézkedése révén el szeretnék érni, hogy a hazai vállalkozások mérete megduplázódjon, beinduljon a „liftezés”, vagyis a mikroból kicsik, a kicsikből közepesek, a közepesekből pedig nagyok váljanak.

A program intézkedései:

• A kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram
• A kkv-k beruházásait támogató 1+1 program
• A kkv-k digitalizációs csomagja
• A Széchenyi Kártya Program kedvezőbbé tétele
• A kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram
• A kkv-k kifektetéseit támogató hitel- és tőkeprogram
• Vállalkozásfejlesztési uniós programok
• A kkv-k adminisztrációjának csökkentése
• A mikrovállalkozások áramárainak csökkentése