Négyezer forintos lángos, kígyózó sorok a Lidl új boltja előtt – ezek voltak a Világgazdaság legolvasottabb belföldi hírei 2024. júliusában.

Orbán Viktor új európai frakciója: Fico végre bejelentést tett

Hivatalosan is megalakult az Orbán Viktorhoz köthető új európai pártcsalád, a Patrióták Európáért. A tömörüléshez cikkünk megjelenéséig 12 ország 84 képviselője csatlakozott, amely ezzel pedig máris az Európai Parlament harmadik legerősebb politikai közössége lett. További bővülés is várható volt, például, hogy a lengyel jobboldali szövetség, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció képviselőinek egy része is beléphet. A szlovákiai Smer-SD elnöke, Robert Fico miniszterelnök a közösségi médiában megosztott videójában arról beszélt, hogy a Smer európai parlamenti képviselői valószínűleg egyetlen frakciónak sem lesznek a tagjai. A Smer-SD ugyanis nem ért egyet a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoport számos álláspontjával, éppen ezért a szlovák képviselők nem szeretnének közöttük ülni.

Bundáskenyér négyezerért? Megszólalt a szakma a tihanyi számlaügyről

Több mint négyezer forintba kerül a tihanyi Apátsági Rege Cukrászdában egy töltött bundáskenyér, 2390 forintba egy limonádé, és 3690 a jeges kávé ára. Egy vélhetően ötfős reggeliző asztaltársaság több mint 48 ezer forintos számlája kapcsán valóságos népharag zúdult a cukrászdára. Okkal vagy ok nélkül? Megkérdeztük a szakmát. „Ezért az árért a Wörthi-tó partján senki egy szót sem szólna” – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Szerinte a cukrászda árai nem alacsonyak, de lényegében érthető okokból magasak – summázta a szakember.

Hidegzuhany érte a horvát turizmust: borzasztóan alakul a szezon

Az elmúlt húsz év legrosszabb szezonjáról beszélnek horvát vendéglátósok, akik szerint hiába nem nőttek az árak a múlt évhez képest, a vendégek mégis elmaradnak. A Danas.hr szerint például Crikvenicán egy étteremben ebédidőben az ember egy kezén meg tudja számolni, hogy hány asztalnál ülnek vendégek. Az étterem a fősétányon van, az árak ugyanazok, mint tavaly, pizzát 12 euróért lehet enni. A riportból az is kiderül, hogy az üdülőváros egyik ötcsillagos szállodájában jelenleg körülbelül 15 százalék üres szoba van. A szoba ára indulóára 350–360 euró volt. Az Idegenforgalmi Minisztérium tájékoztatása szerint az év eleje óta nőtt a vendégéjszakák száma, a júliusi pedig megegyezik a tavalyival. Emlékeztetnek, hogy a magánszálláshelyeken idén 23 ezerrel több a férőhely, mint tavaly, így a kínálat nagyobb a keresletnél.

A magyar kormány torkig van Brüsszellel: ha kell, migránsok tízezreit fogja átengedni Ausztriába és Németországba

A kormány a szerdai ülésén elvi álláspontot alakított ki a Magyarországot sújtó, tízmilliárdos uniós migrációs bírság kapcsán – erről is beszélt Gulyás Gergely és Bóka János a pénteki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a belügyminiszter és az európai ügyekért felelős miniszter mandátumot kapott arra, hogy tárgyaljon annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megállapodás szülessen Brüsszellel.

Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, az európai bíróság 80 milliárd forintos bírságot és további napi 400 millió forintos kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra az uniós migrációs szabályozás megsértése miatt. Gulyás Gergely leszögezte, az ítélet gyalázatos, és bizonyítéka annak, hogy immáron az uniós bíróságot semmilyen vitás kérdésben nem lehet pártatlan állásfoglalásra felkérni. Szerinte az indoklásból süt az elfogultság Magyarország ellen.

Uniós elnökség: lecsapott a svédek és a litvánok haragja Magyarországra – sorakozik a többi tagállam is

Lényegében EU-s hadjárat zajlik a magyar kormánnyal szemben, miután Orbán Viktor békemissziója során Vlagyimir Putyinnal is találkozott Moszkvában. A lépést ugyanis Brüsszelben mélyen sérelmezték, és kendőzetlenül beszélnek tisztségviselők arról is, hogy valamilyen formában Magyarországgal szemben retorziót kell alkalmazni, 

Úgy tűnik, immáron hivatalos a válaszlépés, elsőként Svédország és Litvánia jelentett be következményeket a magyar elnökséggel szemben. A két ország ugyanis bejelentette, hogy csökkenti politikai részvételi szintjét az informális rendezvényeken. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Magyarország által összehívott tanácskozásokra a két ország nem vagy csak alacsonyabb rangú képviselőket küld majd. Ez szimbolikus döntés, de mégiscsak árulkodó.

A Mol-vezérnek elege lett: „A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban”

Igencsak elégedetlen hangvételű véleménycikket közölt Hernádi Zsolt a friss Mandinerben. A Mol elnök-vezérigazgatója az egyoldalas írásban masszív kritikát fogalmazott meg a kormányzat gazdaságpolitikájáról. A dolgozatot egy Karl Marx-alapvetéssel kezdi, amely szerint minden profit extraprofit. Nem gondoltam volna, hogy valaha marxista bonmot jut eszembe a hazai gazdaságról, de a különadó porondon tartása a csengőfrászt hozta rám. Közölte, hogy az adókkal nincs baja. (...) Egyszerű, logikus és sokoldalú. Csak nem szabad túltolni. De most úgy látszik, megszaladtunk.

Káosz Ferihegyen – ilyen most a helyzet a repülőtéren, sokan búcsút intettek az idei nyaralásuknak

A Budapest Airport közölte, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a probléma a Eurowings, a Ryanair, a Turkish Airlines és a Wizz Air járatait érinti, több légitársaság az utasfelvétel manuális elvégzése mellett döntött. A Bors.hu beszámolója szerint teljes a káosz a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A cikk szerint több száz ember várakozik az információs pultok előtt és a becsekkolásnál, köztük kisgyermekek. Vannak, akik nyaralni indultak volna és olyanok is, akik a külföldön élő rokonokat szeretnék meglátogatni. A hangulat pattanásig feszült. Az utasok kártérítésért vagy átfoglalásért telefonálgatnak és kiszolgáltatottan várják, hogy hogyan tovább. Voltak, akik már feladták, például egy idős házaspár inkább lemondott a londoni útjukról és elindultak haza a reptérről.

Új Lidl-bolt: kígyózó sorok várták a nyitást – ilyen üzlet még nem volt Magyarországon, és lehet, hogy nem is lesz több

A cikk megjelenése előtti héten futott végig a magyar sajtóban, hogy eddig soha nem látott boltot nyit a Lidl Magyarországon. Ám ahhoz képest, milyen kuriózumról van szó, a Lidl egyáltalán nem verte nagy dobra a fejleményt, de azért gondoskodott róla, hogy nyilvánosan is megjelenjen az erre vonatkozó információ. A szemfülesek július első hetében vették észre a legnagyobb magyarországi boltlánc aktuális akciós újságjában, hogy július 11-én megnyitja kapuit a Lidl Parkside üzlete a biatorbágyi Premier Outletben. Ez a hír pár nappal később a bolt közösségi médiás felületén is megjelent. Meg is nyílt az első magyarországi Parkside mintabolt, amelynek a fogadtatása minden várakozást fölülmúlt.  

Bajban Brüsszel: már a belgák is beléptek Orbán Viktor új európai frakciójába

A Világgazdaság néhány órája számolt be róla – írtuk akkor –, hogy a Dán Néppárt (DK) is csatlakozik az Orbán Viktor fémjelezte pártcsoporthoz az Európai Parlamentben. Most pedig újabb párt jelentette be, hogy az európai patrióták tömörülésében folytatja az uniós politizálást. Ráadásul ezúttal Brüsszel szempontjából kifejezetten érzékeny lehet a fejlemény, hiszen a belga Vlaams Belang tette le a voksát Orbánék mellett.

Ezt nem más, mint Tom van Grieken, a magyarra fordítva Flamand Érdek nevű párt elnöke hozta nyilvánosságra az X-en szombaton este. Azt írta, hogy új szelek járnak Európában. „A Vlaams Belang a barátai, a Fidesz, a PVV, az FPÖ és a Chega után szintén csatlakozik a Patrióták Európáért nevű új csoportjához” – fogalmazott, majd kiemelte, hogy még ennél is sokkal többen lesznek.

Megint vétózott Magyarország – megszólalt az EU-vezető

Magyarország vétója miatt nem az Európai Unió tagállamai, hanem csak a külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell helyteleníti, hogy a héten az izraeli törvényhozás határozatban utasította el a független Palesztin Állam létrehozását. Az Index beszámolója szerint Borrell közleményben utasítja el az izraeli törvényhozás, a knesszet döntését.  Az EU leköszönő külügyi főképviselője azt írja, ez szembe megy a nemzetközi közösség konszenzusával, miszerint a Közel-Keletre hosszú távú békét és biztonságot a kétállami megoldás hozna. Úgy véli, a palesztinoknak és az izraelieknek egyenlő joguk van biztonságban, méltóságban és békében élni.

Mint arra a lap emlékeztet, nem ez az első alkalom, hogy az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háború tavaly október 7-i kitörése óta a magyar kormány egyedüliként ellenez egy közleményt vagy határozatot: egyedüliként blokkolta a közös EU-nyilatkozatot is például, amelyben arra szólították volna fel Izraelt, hogy ne támadja meg a Gázai övezet déli részén lévő, több százezer menekültnek menedéket nyújtó Rafahot.