A két évvel ezelőtti szintre esett a mezőgazdaság teljesítménye

Az első előrejelzések alapján 2024-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátásának folyó alapáron számított értéke 8 százalékkal maradt el a 2023. évi eredménytől. A Mezőgazdasági Számlarendszerben (MSZR) szereplő adatok alapján a termelés költségei összességében 5,2 százalékkal mérséklődtek, így a bruttó hozzáadott érték 13,1 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 35,4 százalékkal lett alacsonyabb idén a 2023. évi eredményhez képest.

A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának (vagyis a létrehozott termékek és szolgáltatások teljes mennyiségének) értéke az előzetes adatok alapján meghaladta a 4 ezermilliárd forintot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tavalyi 8,4 százalékos növekedés után a kibocsátás értéke 8 százalékkal csökkenve, gyakorlatilag visszaesett a 2022-es, szintén aszályos év szintjére. A növényi termékeknél 11 százalékos lehet az előzetes adatok alapján a termeléscsökkenés, míg az állatok és állati termékeknél 4,9 százalékos bővülést mutat a prognózis.

Kevesebbet hoztak a szántóföldi növények

A termelői árak viszont mindkét alaptevékenységnél csökkentek: a növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszínvonala 2,4, az élő állatok és az állati termékeké pedig 7,2 százalékkal. A mennyiségi és az árváltozásokat, valamint a termeléshez kötött támogatásokat is figyelembe véve a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának értéke folyó alapáron 13,3 százalékkal, míg az állatok és állati termékek kibocsátásának értéke 1,6 százalékkal csökkent.

Az eddigi adatok szerint a gabonafélék kibocsátása 15,7 százalékkal esett, amiben meghatározó szerepe volt az árpa 29, és a kukorica 18,5 százalékos terméscsökkenésének. 

A hektáronkénti termésátlag 5,8 tonna lett, míg az elmúlt öt évet vizsgálva 2021-ben volt a legjobb átlag: 5,9 tonna hektáronként.

A többi gabonaféle betakarított mennyiségében eltérő mértékű és irányú változások voltak az előző évihez képest: az előzetes adatok alapján árpából 29, rozsból pedig 23,1 százalékkal kevesebb, míg zabból 29,8 százalékkal több termett idén, mint 2023-ban. Az olajos növények közül a napraforgóé 12,9, a repce termésmennyisége pedig 31 százalékkal csökkent a tavalyi eredményhez képest.

A szőlővel együtt számolt gyümölcstermés összességében 11,8 százalékkal lett kevesebb a tavalyinál. Az almánál 30,6, míg a körténél 5 százalékos csökkenés, ellenben az őszibaracknál 39 százalékos növekedés figyelhető meg.

Általában az árcsökkenés volt a jellemző

A teljes mezőgazdaságot figyelembe véve a termelői árak 4,1 százalékkal mérséklődtek idén a 2023-ashoz viszonyítva.

• A gabonafélék ára 7,3,
• a zöldségféléké és kertészeti termékeké 5,9,
• a burgonyáé 12,6 százalékkal csökkent.

Eközben az ipari növények termelői ára 4,4 százalékkal emelkedett. A gyümölcsfélék és a szőlő esetében pedig előreláthatólag 16,7 százalékos termelői árnövekedés várható. Az előrejelzés szerint a gabonafélék közül a közönséges búza termelői ára 5,6 százalékkal, az árpáé pedig 1,1 százalékkal alacsonyabb 2024-ben, mint a megelőző évben. A kukorica termelői ára előreláthatóan 11,4 százalékkal csökkenni fog, a rozsé változatlan szinten marad, míg a rizs termelői ára várhatóan 3,6 százalékkal emelkedik.

A gyümölcsfélék közül az alma termelői ára nőtt a legnagyobb mértékben, 38,1 százalékkal, a körtéé 11,5 százalékkal emelkedett, ellenben az őszibarack termelői ára 38,9 százalékkal alul maradt az előző évihez viszonyítva.

Az ipari növények termelői árának növekedése 4,4 százalékos volt, ezen belül a szója termelői ára 1,3 százalékkal, a repcéé 5,6, a napraforgóé 5,9 százalékkal nőtt, azonban a cukorrépáé 22 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. Az élő állatok és állati termékek termelői ára az első becslés adatai szerint 7,2 százalékkal csökkent. Ezen belül a szarvasmarháé 5,3 százalékkal emelkedett, ellenben a sertés termelői ára 6,3 százalékkal, a baromfié pedig 14,7 százalékkal csökkent. A tej termelői ára 4,3, a tojás ára pedig 8,9 százalékkal múlta alul az előző évi szintet. (Az utóbbiban még nem látszik az év végi áremelkedés.)

Idén némileg teret nyert az állattenyésztés: két alaptevékenység, a növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya idén 57:43 arányban oszlik meg, míg tavaly ez az arány 60:40 volt. Az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szerkezetben most a legmagasabb az állattenyésztés aránya.

Kicsit összement idén a mezőgazdaság

A ráfordítások árai 7,8 százalékkal csökkentek, értékben pedig 5,2 százalékkal mérséklődtek 2024-ben. Ezen belül a legnagyobb mértékben – 11,4 százalékkal – az állategészségügyi költségek emelkedtek, de nőttek még az épület- és gépfenntartási költségek is, az előbbi 6,5, az utóbbi 7,6 százalékkal. Kisebb mértékben emelkedtek a növényvédőszer-költségek is, itt a becslések szerint 3,3 százalékos az idei drágulás. A műtrágya- és talajjavítószer-, illetve a takarmányköltségek egyaránt 13,2 százalékos mértékben csökkentek, a vetőmag 3,3, az energia pedig 3,4 százalékkal lett olcsóbb.

Az ágazat bruttó hozzáadott értéke 17,4, folyó áron 13,1 százalékkal csökkent 2024-ben. 

A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 35,4 százalékkal lett kevesebb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás összességében 5,6 százalékkal mérséklődött 2024-ben, ebből a nem fizetett munkaerő-ráfordítás 9,5 százalékkal maradt el, míg a fizetett csupán 0,5 százalékkal csökkent az előző évi szinthez képest. A teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből keletkező reáljövedelem 15,5 százalékkal csökkent 2023-hoz képest. A jövedelem változását a 2010-es szinttel összehasonlítva pedig azt láthatjuk, hogy az elmúlt 14 év alatt az egy mezőgazdasági dolgozóra eső kalkulált reáljövedelem 132,1 százalékkal növekedett.