Adóváltozások: a szakértők szerint ekkor jöhetnek

Keddi gazdasági évindító sajtótájékoztatóján egyebek mellett új, mindenkit érintő adóváltozásokról beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető jelezte, hogy további irányokat vizsgálnak az adóegyszerűsítés terén. Melyek ezek, és mikor vezethetők be?

Adóváltozások: emelnék az áfa és a kiva adóhatárait

A kisebb vállalkozások további adókönnyítéseiről elhangzott, 

A keddi bejelentéskor elhangzott: már folyamatban van ezeknek az irányoknak a kidolgozása.

Az alanyi áfamentesség határának megemelése például azokat a mikro- és kisvállalkozásokat érinti, amelyeknek az éves nettó árbevételük 12 millió forintnál több, te 18 millió forintnál kevesebb. Ők azok, akik a mostani szabályok szerint már kicsúsztak az áfamentes értékhatárból, tehát áfásan kell számlázniuk, de a megemelt értékhatár alapján visszatérhetnének az alanyi áfamentes körbe. Ide tartoznak például a szerdára sztrájkot meghirdető taxisok is, akiknek éppen ez az egyik fő követelésük.

Az áfamentesség választásának lehetősége egyébként nemcsak a katásokat, hanem minden más egyéni vállalkozót, továbbá a cégeket, más szervezeteket is érinti. Szakemberek szerint a megemelt limit azt is jelentené, hogy adóalanyonként akár közel másfél millió forint áfabevétel is kieshetne a költségvetésből. Ez már 20 ezer ilyen adózónál is szemmel látható összeg, közel 30 milliárd forint, de természetesen elenyésző az áfabevételek teljes éves mértékéhez képest, és sok kisebb vállalkozó jól járna vele.

Akár harmincmilliós határ, azonnal?

Az áfamentesség értékhatárának maximumát uniós szinten szabályozzák, ahogy az áfához kapcsolódó nagyon sok más kérdést is. Az idei évtől ez a maximum 85 ezer euró, azaz több mint 30 millió forint lehet. 

– hívta fel a figyelmet Fischer Ádám, a Niveus együttműködő jogi partnere, aki szerint elméletileg annak sincs akadálya, hogy akár már most azonnal megemeljék az alanyi mentesség határát, hiszen a kedvezőbb adószabályok bevezetésére bármikor, akár még visszamenőlegesen is sor kerülhet. Ezzel együtt a tapasztalata az, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében rendszerint január 1-jével vezetnek be egy ilyen horderejű változást. Ezért összességében az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy 2026. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát, ha valóban van ilyen jogalkotói szándék.

Az iparkamara kétlépcsős megoldást javasol

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mai közleményében a két lépcsőben megvalósuló emelés mellett teszi le a voksát. 

Az azonnali visszamenőleges hatályú intézkedés – úgy gondolják – azért fontos, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része az idei évben várhatóan már október környékén el fogja érni a 12 milliós határt, és onnantól vagy a teljesítményük visszafogásával, vagy valamilyen „szürke”, illegális megoldással érik el, hogy ne kerüljenek át áfakörös működésbe, ami vissza fogja fogni az utolsó negyedév GDP-növekedési ütemét is.

Kiva: az adóhatár-emeléssel tovább nőne ez a céges kör

Szintén tervben van a kisvállalati adózás értékhatárának emelése, miként írtuk, 3–6 milliárd forint helyett 5–10 milliárd forintra. Itt 5 milliárd forintig belép, 10 milliárd forintnál kilép az adózó cég. A változás a kiva esetében annyiban tér el az áfától, hogy itt nincs semmilyen uniós előírás vagy háttérszabály, az úgynevezett közvetlen adók, mint a társasági adó és a kiva, meghatározása lényegében teljes egészében tagállami hatáskör. 

Mindössze egy-egy részelemükben vannak uniós szabályok, amelyekeket be kell tartani, illetve nem lehet a vállalkozások között diszkriminálni: például a magyar és az EU-s tulajdonban álló cégek megkülönböztetése tiltott – hívja fel a figyelmet a Niveus szakértője, jelezve: a kiva értékhatárainak meghatározása tehát csak és kizárólag a magyar kormányon múlik. A kiva népszerűsége okán a korlátokat már többször emelték az elmúlt évtizedben, így teljesen illik a trendbe az a bejelentés, hogy újabb változás várható ezen a téren, és a jelenleg 100 ezer körüli céges kör tovább bővülhet – véli.