A már korábban megkötött felelősségbiztosításokat is célszerű felülvizsgálni, vajon megfelelnek-e a rendeletben foglalt követelményeknek. Fontos szempont, hogy a felelősségbiztosításnak fedeznie kell a személyi sérüléses és dologi károkat, illetve az ezekkel összefüggő sérelemdíjakat is, emellett ki kell terjednie a bevont alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is.
Békés István, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnökségi tagja kiemelte, hogy
a rendelet sávos rendszerben, az utolsó lezárt üzleti évhez tartozó nettó jövedelemhez kötve határozza meg a szükséges fedezet mértékét.
A tervezők esetében 20 millió forint alatti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként 10, éves szinten 20 millió forint a megkövetelt fedezeti szint, ha viszont egymilliárd forint felett alakul az éves árbevétel, az elvárt fedezetek szintje káreseményeként 100, éves szinten pedig 200 millió forint.
Az építőipari kivitelezők esetében a legalsó éves nettó jövedelmi sáv 100 millió forintig terjed, itt káreseményenként 20, egy évre maximum 40 millió forintos fedezetű felelősségbiztosítást ír elő a jogszabály.
Az összesen mintegy 150 ezer érintett építőipari vállalkozás (melyek között a kőművesektől az ácsokon és a víz-, gáz-, villany- és klímaszerelőkön keresztül a burkolókig és festőkig szakmák széles sora képviseli magát) többsége ebbe a kategóriába tartozik.
Jellemzően ez a mikro- és kisvállalkozói kör az, amely eddig még nem rendelkezett ilyen biztosítási fedezettel a tevékenységére. Egy, a fenti limitekkel rendelkező felelősségbiztosítás a jelenlegi biztosítói kínálatban – egyéb feltételektől, így például önrész vállalásától függően – évi 50-80 ezer forintos éves díjtól már megköthető.
A biztosítási piacon elérhető módozatok feltételei és díjai között jelentős eltérések tapasztalhatók (a díjaknál nem ritka a négy-ötszörös különbség sem), ezért a felelősségbiztosítás megkötésének folyamatát célszerű a biztosítóktól független alkuszok segítségével végigjárni. A szakértők (más biztosítási termékekhez hasonlóan) mind az elérhető kínálat megismerésében, mind az optimális ár-érték arányú módozat kiválasztásában fontos segítséget nyújtanak
– tette hozzá a FBAMSZ szakértője.
A megkötött szerződést a kivitelezőknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felé, míg a tervezőknek a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara felé kell bejelenteniük, a meglétét a kamara évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, a hiányát pedig a további tevékenység tiltásával szankcionálhatja. Egy bizonyos türelmi időt követően akár a vállalkozói nyilvántartásból való törlésre is sor kerülhet.
A kivitelezők ügyfeleinek fontos tudnivaló, hogy a károkozás ténye, illetve az okozója a biztosító felé csakis a tevékenységhez kapcsolódó számla bemutatásával igazolható! Vagyis hiába van felelősségbiztosítása a mesternek, ha a tevékenységéről nem állít ki számlát, a biztosítójától biztosan nem számíthatunk kártérítésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.