Éttermi árak: kiderült, hol van a lélektani határ a magyar vendégek körében
Az átlag felett kereső, élményorientált, 18–29 év közötti, diplomás férfiak látogatják előszeretettel a vendéglátóegységeket, azaz rájuk építhetnek igazán a hazai a vendéglátósok, akiknek érdemes azzal is számolniuk, hogy az étteremválasztásnál is többnyire a férfiaké a végső szó, bár legnagyobb arányban a családi kupaktanács szava a meghatározó, de a nők és férfiak közül az utóbbiak akarata többször érvényesül.
Személyes ünnepek és baráti találkozók állnak 36 és 35 százalékban a vendéglátóegységek látogatására ösztönző motivációk mögött. Többek között erre is rámutat az az egyedülálló, a magyarországi étterem-látogatási és költési szokásokat vizsgáló elemzés, amelynek eredményeit most tette közzé az Eventrend Group.
A magyar tulajdonú, vendéglátással, rendezvényszervezéssel és hotelüzemeltetéssel foglalkozó cégcsoport közvélemény-kutatása megállapítja: egyelőre nem érdemes építeni a digitális nomádokra.
Hol van az éttermi költés lélektani határa?
A havi átlagköltség 23,4 ezer forint a magyar vendégek körében, de a megkeresettek harmada nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mennyit szokott havonta elkölteni vendéglátóegységben. Ez két ok miatt is érthető:
- egyrészt nem mindenki követi pontosan a költéseit,
- másrészt ez olyan költés, amely hónapról hónapra nagyon is változékony. Például egészen más összegeket költünk nyaralás közben, mint a „dolgos hétköznapokon”.
- A válaszok középkategóriás értékeivel számolt átlagköltés mellett az árak megítélése is beszédes információ.
A válaszadók 17 százaléka havonta 5-10 ezer forintot, 9 százaléka 11-15 ezret, 21 százaléka 15-20 ezer forintot hagy étteremben.
A harmadik legnagyobb csoport 18 százalékkal azoké, akik 20-50 ezer forint költenek éttermi étkezésre minden hónapban.
A válaszadók
kevesebb mint fele mondta azt, hogy a magyarországi árak elfogadhatók,
ők a 45 százalékkal jelen esetben többségnek számítanak, viszont legalább ennyien, 42 százaléknyian vannak, akik határozottan azt állították, hogy túlárazottak a hazai vendéglátóegységek.
Mindössze 7 százalék találja megfizethetetlennek az árakat, ám – csak mutatóba, de – akadtak olyanok is, akik szerint még mindig olcsóbbak a magyar vendéglátóegységek, mint Európa más országaiban. Ők mind az átlag feletti jövedelmi kategóriába sorolták önmagukat.
Lejár a rántott sajt ideje
A „mentes” ételek már minden hetedik látogató számára fontosak, miközben az éttermek kreativitása és az egészségtudatosság egyre inkább teret nyer. A rántott sajt még mindig sláger, de lassan lejár az ideje.
A barátok ajánlása meggyőzőbb érv, mint az éttermek hírneve, az éttermi szakértők véleménye pedig csak egy szűk kisebbség számára jelent útmutatást,
a túlnyomó többség nem az ilyen jellegű vélemény alapján határoz.
Még nem sokan dolgoznak kávézókban, a „home office” kategória népszerűsége meglepően alacsony, mindössze 2 százalék, ami azt sugallja, hogy a hazai vendéglátóhelyek atmoszférája még nem ideális a munkahelyi produktivitáshoz.
Felszolgálási díj: maximum 15 vagy 20 százalék lehet januártól
Kettős rendszerű, limitált felszolgálási díjat vezet be 2025. január elsejétől a vendéglátóipart is felügyelő nemzetgazdasági tárca. Cégeknek 20, magánszemélyeknek maximum 15 százalékos szervizdíj számolható fel a helyben történő fogyasztás esetén, kivéve az önkiszolgáló egységeket. A borravaló továbbra is önkéntes marad.
