Sok lesz ez már a Dunának: hat paksi blokknál újra kell gondolni a hűtést

Ütemterv szerint halad a Paksi Atomerőmű négy blokkjának két éve elhatározott üzemidő-hosszabbításának előkészítése. Az előzetes környezetvédelmi vizsgálati szakasz már lezárult, a munka a Baranya vármegyei kormányhivatal jóváhagyásával és ajánlásainak figyelembevételével folytatódik – válaszolt a Telepaksnak Horváth Péter János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója.

Mikor térül meg a beruházás?

Nagyjából 18-20 hónap alatt térül meg az a beruházás, amelynek révén az új blokkok a már folyó, húszéves üzemidő-hosszabbításuk után újabb húsz évig működhetnek. Ehhez a válaszhoz azonban a vezérigazgató két olyan adatot vetett össze, amelyek közül az elsőt, a létesítmény működési költségét ő maga is a sajtóból idézte, és hangsúlyozta, hogy nem erősíti meg, mert titkos adatról van szó. Tehát az atomerőmű 12-13 forintos (sajtóban olvasható) fajlagos üzemi költségéből és a magyar áramtőzsdén, a HUPX-en alkalmazott árakból következik a 18-20 hónapos megtérülés.

Horváth Péter János válasza szerint az üzemidő-hosszabbításra azért van szükség, mert

• már jelenleg is nő az ország áramigénye, a 2010-ben 5600 megawattos rendszerterhelési csúcs mostanra 7450 megawattra emelkedett, ráadásul a csúcsfogyasztás naplemente után jelentkezik, amikor a naperőművek már nem segítenek,
• Magyarországon most is több gyár épül, az ország folyamatban lévő újraiparosítása tetemes villamosenergia-igénynövekedéssel jár,
• viszont a gönyűi gázüzemű erőmű 2011-es átadása óta az országban nem létesült egyetlen jelentős erőmű sem,
• az ország áramimportja ma is jelentős, és nem alapértelmezés, hogy az importforrások a jövőben is rendelkezésre állnak.

Ezek alapján a vezérigazgató úgy számol, hogy a három gázerőmű 2027–2028-as, majd Paks II. 2030-as évek elején történő átadásával is mindenképpen szükség lesz a Paksi Atomerőmű további termelésére. Az előrejelzések szerint a 2030-as évek elejére várt, jóval 9000 megawatt feletti áramfogyasztásnak még a két atomerőmű egyesített termelése is csak ugyanakkora hányadát adja majd ki, mint most a Paksi Atomerőmű egyedül.

Újra kell gondolni a paksi hűtést

Már 1500-an dolgoznak a két új paksi blokkon, néhány száz méterre Paks I.-től. Egyre többet kell az új beruházás és a működő létesítmény vezetőinek egyeztetniük. 

Mivel Paks I. blokkjait 2032 és 2037 között kellene leállítani a jelenlegi állapot szerint, a közös üzemeltetők úgy gondolták, hogy az új blokkokkal néhány éven át történő közös üzemeltetésük nem okoz nagy gondot. „Ma viszont, amikor már látjuk, hogy ez a közös üzemeltetés legalább húsz év lesz, újra kell gondolni elsősorban a hűtési rendszert, vagyis azt, hogy a folyamatosan melegedő Duna miatt hogyan tud a meglévő és az új atomerőmű párhuzamosan és hatékonyan működni” – magyarázta a vezérigazgató. (A folyamatban lévő üzemidő-hosszabbítás után a blokkokat 2052 és 2057 között állnának le.)  

Lesz elég üzemanyag Pakson

Egy októberi hír szerint a francia Framatome szállítja 2027-től az üzemanyagot a Paksi Atomerőműnek. (A Világgazdaság akkori cikke szerint a gyártás orosz licenc alapján, az orosz TVEL-lel együttműködve történne.) Horváth Péter János válasza szerint az új szállítóra két okból van szükség: az Európai Unió elkötelezett minden energiahordozó esetében a beszerzés diverzifikálása mellett, továbbá nyilvánvaló, hogy kockázatos egyetlen beszállítóra támaszkodni. Ugyanakkor tény, hogy az orosz TVEL negyven éven át

• kiváló minőségben,
• jó áron
• és megbízhatóan, határidőre

szállított. Az új üzemanyag a Framatome németországi vagy franciaországi gyárából érkezik. Pakson több mint két évre elég üzemanyag van. A meglévő és az új üzemanyag között lesz is némi átfedés, mert a meglévőre jön még az a tavasszal várt tétel, amely egy 2024-es szállítás átütemezéséből adódik. Az, hogy az atomerőmű-társaság a TVEL mellett a Framatome-mal is szerződik, növeli a létesítmény ellátásának biztonságát. „Nem egy rossz szállítót cserélünk jóra, hanem két jó partnerünk lesz” – szögezte le a vezérigazgató.

Nem kellett élni a 30 Celsius-fokos vízhőmérsékleti korlát túllépésével

Az energiaügyi miniszternek eddig egyetlen alkalommal sem kellett engedélyeznie, hogy a Paksi Atomerőműből a Dunába kerülő hűtővíz hőmérséklete meghaladja a 30 Celsius-fokot – válaszolt Horváth Péter János a Telepaks ezt firtató kérdésére. Emlékeztetett viszont, hogy

• az elmúlt években a folyó átlagos hőmérséklete 2 Celsius-fokkal nőtt,
• a csúcshőmérséklete majdnem 3 fokkal lett magasabb,
• viszont a 30 fokos határ nem változott negyven éve.

Először 2022-ben kellett leterhelni az atomerőművet, 2023-ban és 2024-ben már két-két alkalommal a Duna melegedése miatt. Szakemberek vizsgálatai szerint egyébként a jelenlegi dunai élővilág átmenetileg elviseli a 33 fokot is. Az élővilágnak sajnos egyébként is alkalmazkodnia kell a globális felmelegedéshez, a Balaton vize is elérte a 30 fokot, erre korábban nem volt példa.

Érdekesebb, ha baj van

Október első három hetében hét alkalommal történt az atomerőműben „üzemi esemény”, azaz valamilyen műszaki probléma. Horváth Péter János e felvetés kapcsán egyrészt arra mutatott rá, hogy olyan történésekről van szó, amelyek közül a legkisebb súlyú is hatalmas visszhangot kap a sajtóban. 

Gyakran akkor is üzembe lép, amikor nem is kellene. „Ebből inkább azt kellene látni, hogy mindenre felkészülünk az atomerőmű biztonsága érdekében, és mindenről tájékoztatjuk a közvéleményt” – fejtette ki. A leghosszabb októberi esemény egyébként egy tíznapos leállás volt, mert hajszálrepedést észleltek egy hegesztési varraton.  

Kiderült továbbá az interjúból, hogy szeptemberben a Pécsi Tudományegyetemmel paksi kihelyezett villamosmérnök-képzés indul levelező tagozaton, amelyet három éven belül nappalivá szeretnének alakítani. Itt tanulhatnának a paksi energetikai szakközépiskolából, eddig más városok egyetemeit választott diákok. Az atomerőműnek a dunaújvárosi egyetemmel is jók a kapcsolatai.