Az Európai Tanács (ET) jóváhagyta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és meghatározta a nettó kiadási pályát. A tanács azt is ajánlja, hogy Magyarország 2026-ig szüntesse meg a túlzotthiány-helyzetet. Magyarországnak biztosítania kell, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg a 4,3 százalékot, 2026-ban pedig a 4,0 százalékot – áll a brüsszeli közleményben.
Ez összhangban van a Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervében megfogalmazott célkitűzésekkel.
Most, hogy a tanács elfogadta ajánlásait, Magyarország biztonságban van a következő években követendő költségvetési pályát illetően, és ennek megfelelően tervezhet – fogalmaz az ET közleménye.
A 2024. április 30-tól hatályos új gazdaságirányítási keret értelmében a tagállamoknak 4-5 évre szóló nemzeti középtávú költségvetési és strukturális terveket kell benyújtaniuk. A tervek az új gazdaságirányítási keret egyik sarokkövét képezik.
Céljuk annak biztosítása, hogy
a kiigazítási időszak végére az államadósság csökkenő pályára álljon, vagy prudens szinten maradjon, és hogy az államháztartási hiány középtávon a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaérték alatt maradjon, vagy az alá kerüljön.
E célból minden terv tartalmaz egy nettó kiadási pályára vonatkozó kötelezettségvállalást, amely gyakorlatilag költségvetési korlátot határoz meg a terv időtartamára. A tervet az Európai Bizottság értékeli, majd a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját.
Ha egy tagállamban túlzott hiány lép fel, a túlzott hiány esetén követendő eljárás célja, hogy a tagállamot fokozott ellenőrzés alá helyezve, és ajánlást adva a tagállamnak a hiány kiigazítására irányuló hatékony intézkedések megtételére, ösztönözze a kiigazítást. Végső soron a cél a tagállamok adósságfenntarthatóságának megerősítése.
A tagállamoknak az uniós szerződésekben meghatározott kritériumok és referenciaértékek alapján be kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet:
államháztartási hiányuk nem haladhatja meg a bruttó hazai termékük, a GDP 3 százalékát, adósságuk pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Az új gazdaságirányítási keretrendszer szerint az ET a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását követően ajánlást tesz az érintett tagállamnak, hogy tegyen hatékony intézkedéseket a túlzott hiány meghatározott határidőn belüli megszüntetése érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.