Brüsszel elfogadta a magyar költségvetési pályát
Az Európai Tanács (ET) jóváhagyta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és meghatározta a nettó kiadási pályát. A tanács azt is ajánlja, hogy Magyarország 2026-ig szüntesse meg a túlzotthiány-helyzetet. Magyarországnak biztosítania kell, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg a 4,3 százalékot, 2026-ban pedig a 4,0 százalékot – áll a brüsszeli közleményben.
Ez összhangban van a Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervében megfogalmazott célkitűzésekkel.
Most, hogy a tanács elfogadta ajánlásait, Magyarország biztonságban van a következő években követendő költségvetési pályát illetően, és ennek megfelelően tervezhet – fogalmaz az ET közleménye.
Brüsszel új szabályai
A 2024. április 30-tól hatályos új gazdaságirányítási keret értelmében a tagállamoknak 4-5 évre szóló nemzeti középtávú költségvetési és strukturális terveket kell benyújtaniuk. A tervek az új gazdaságirányítási keret egyik sarokkövét képezik.
Céljuk annak biztosítása, hogy
a kiigazítási időszak végére az államadósság csökkenő pályára álljon, vagy prudens szinten maradjon, és hogy az államháztartási hiány középtávon a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaérték alatt maradjon, vagy az alá kerüljön.
E célból minden terv tartalmaz egy nettó kiadási pályára vonatkozó kötelezettségvállalást, amely gyakorlatilag költségvetési korlátot határoz meg a terv időtartamára. A tervet az Európai Bizottság értékeli, majd a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját.
Ha egy tagállamban túlzott hiány lép fel, a túlzott hiány esetén követendő eljárás célja, hogy a tagállamot fokozott ellenőrzés alá helyezve, és ajánlást adva a tagállamnak a hiány kiigazítására irányuló hatékony intézkedések megtételére, ösztönözze a kiigazítást. Végső soron a cél a tagállamok adósságfenntarthatóságának megerősítése.
A tagállamoknak az uniós szerződésekben meghatározott kritériumok és referenciaértékek alapján be kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet:
államháztartási hiányuk nem haladhatja meg a bruttó hazai termékük, a GDP 3 százalékát, adósságuk pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Az új gazdaságirányítási keretrendszer szerint az ET a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását követően ajánlást tesz az érintett tagállamnak, hogy tegyen hatékony intézkedéseket a túlzott hiány meghatározott határidőn belüli megszüntetése érdekében.
