BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Brüsszel elfogadta a magyar költségvetési pályát

Az Európai Tanács jóváhagyta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét. Brüsszel szerint így Magyarország biztonságban van a következő években követendő költségvetési pályát illetően, és ennek megfelelően tervezhet.

Az Európai Tanács (ET) jóváhagyta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és meghatározta a nettó kiadási pályát. A tanács azt is ajánlja, hogy Magyarország 2026-ig szüntesse meg a túlzotthiány-helyzetet. Magyarországnak biztosítania kell, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg a 4,3 százalékot, 2026-ban pedig a 4,0 százalékot – áll a brüsszeli közleményben.

Brüsszel túlzott deficit
Brüsszel jóváhagyta a magyar makropályát / Fotó: Hans Lucas via AFP

Ez összhangban van a Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervében megfogalmazott célkitűzésekkel.

Most, hogy a tanács elfogadta ajánlásait, Magyarország biztonságban van a következő években követendő költségvetési pályát illetően, és ennek megfelelően tervezhet – fogalmaz az ET közleménye. 

Brüsszel új szabályai

A 2024. április 30-tól hatályos új gazdaságirányítási keret értelmében a tagállamoknak 4-5 évre szóló nemzeti középtávú költségvetési és strukturális terveket kell benyújtaniuk. A tervek az új gazdaságirányítási keret egyik sarokkövét képezik.

Céljuk annak biztosítása, hogy 

a kiigazítási időszak végére az államadósság csökkenő pályára álljon, vagy prudens szinten maradjon, és hogy az államháztartási hiány középtávon a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaérték alatt maradjon, vagy az alá kerüljön. 

E célból minden terv tartalmaz egy nettó kiadási pályára vonatkozó kötelezettségvállalást, amely gyakorlatilag költségvetési korlátot határoz meg a terv időtartamára. A tervet az Európai Bizottság értékeli, majd a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját.

Ha egy tagállamban túlzott hiány lép fel, a túlzott hiány esetén követendő eljárás célja, hogy a tagállamot fokozott ellenőrzés alá helyezve, és ajánlást adva a tagállamnak a hiány kiigazítására irányuló hatékony intézkedések megtételére, ösztönözze a kiigazítást. Végső soron a cél a tagállamok adósságfenntarthatóságának megerősítése.

A tagállamoknak az uniós szerződésekben meghatározott kritériumok és referenciaértékek alapján be kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet: 

államháztartási hiányuk nem haladhatja meg a bruttó hazai termékük, a GDP 3 százalékát, adósságuk pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.

Az új gazdaságirányítási keretrendszer szerint az ET a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását követően ajánlást tesz az érintett tagállamnak, hogy tegyen hatékony intézkedéseket a túlzott hiány meghatározott határidőn belüli megszüntetése érdekében.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.