Valóságos pénzesőt jelenthet Magyarországnak, ha Orbán tényleg kijátssza a Trump-kártyát

„A magyar kormány ki fogja játszani a Trump-kártyát” – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még december 10-én a parlament gazdasági bizottságában tartott éves meghallgatásán, egy napon azzal, hogy a novemberben megválasztott Donald Trump fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt a floridai Mar-a-Lagóban lévő birtokán, és akivel három órán keresztül tárgyalt. Hogy a tárcavezető pontosan mit értett a Trump-kártya alatt, egyelőre nem teljesen világos, az viszont szinte biztos, hogy jóval többről lehet szó, mint a sokat emlegetett adóegyezmény újbóli életbe léptetetése, vagy a puszta mosolydiplomácia. Már csak azért is, mert a magyar kormányfő a januárban hivatalba lépő elnök régóta egyik legfontosabb szövetségesének számít a nyugati világban. Ezt pedig magyar kormányfő szinte biztosan ki fogja használni.

Trump-kárya: a Templeton után új amerikai befektetők is jöhetnének

Nagy Márton a bizottsági meghallgatásán tett egy félmondatot arra vonatkozóan, hogy a magyar államadósság finanszírozásában lényegében nem vesz részt az Amerikai Egyesült Államok, ami szerinte tarthatatlan. Sokan emlékezhetnek rá, a 2011–2012-es euróválság és magyar finanszírozási nehézségek idején vette a magas kockázatú bóvlikötvényeket, köztük magyarok papírokat az amerikai Templeton, akit sokáig a magyar államháztartás egyik megmentőjeként tartottak számon. Azóta az alapkezelő radarjáról szerencsére lekerült Magyarország, de az amerikaiak mintha kikoptak volna és ezen a helyzeten hozhat változást Trump elnöksége, legalábbis a miniszter reményei szerint.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemezési Centrumjának a Világgazdaságnak elmondta, hogy nagyon nehéz megmondani a magyar adósságon belül az egyes országok milyen aránnyal képviseltetik magukat, országokról konkrét, összesített bontás ugyanis nem áll rendelkezésre. Ettől függetlenül szerinte a magyar állam finanszírozásában továbbra is jelentős szereppel bírnak a tengerentúli intézményi befektetők. Úgy tartja, azok a nemzetközi befektetők, pl. befektetési alapok, akik feltörekvő piaci, azon belül akár kötvénypiaci fókusszal rendelkeznek, jó eséllyel tartani fognak a jövőben valamilyen mértékben magyar állampapírt.

– véli a közgazdász. Bár az új elnök várhatóan inflatórikus politikája miatt a kamatvárakozások ősszel feljebb emelkedtek, ami hagyományosan nem tesz jót a feltörekvő piaci eszközöknek, a magyar államadósság besorolása továbbra is befektetésre ajánlott, és nem lehet arra számítani, hogy a közeljövőben ez jelentősen romlana. 

Ez azért is lényeges, mivel a magyar kormány nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik az új amerikai adminisztrációval, aminek szerinte aprópénzre váltható kimenetei is lehetnek, ami a magyar adósságot vonzóbbá teheti. És az sem elképzelhetetlen, hogy az orosz–ukrán háború potenciális lezárásával javul a régiónkkal kapcsolatos nemzetközi befektetői hangulat, amely az óvatosabb amerikai intézményi befektetők számára is népszerűbbé teheti a magyar állampapírokat.

Önmagában a politikai kapcsolatok helyreállítása is javíthatja a befektetői hangulatot

Van azonban, amire jóval nagyobb beleszólása lesz az új adminisztrációnak, ami nem más, mint a politikai kapcsolatok helyreállítása, amelyek az elmúlt időszakban óriási károkat szenvedtek. Noha Magyarország teljes tavalyi exportjának mindössze 3,7 százaléka irányult az USA-ba, importjának pedig csak 2 százaléka származott onnan, tehát nem túl jelentős szereplők egymás gazdaságában, mégis a két ország gazdasági kapcsolatai megsínylették a Biden-adminisztráció sokszor ellenséges lépéseit. Ilyen volt egyértelműen a kettős adóztatásról szóló egyezmény felmondása, ami kimondatlanul is azzal a céllal született, hogy rontsa a magyar gazdaság versenyképességét.

A miniszterelnök is részben erre utalt, amikor arról beszélt, hogy jelentős esélyt lát egy olyan amerikai–magyar megállapodásra, amiben „a részben a múltban elrontott ügyeket” rendezik. Árokszállási szerint az amerikai befektetői közösség jelentős Magyarországon, miközben a kormánynak kifektetési stratégiája is van. A kettős adóztatási egyezmény helyreállítása pedig azért lenne fontos, mert csökkentheti a magyar vállalatok adóterheit az Egyesült Államokban, ezáltal ösztönözné a kétoldalú kereskedelmet és befektetéseket.

Fokozódhatnak az ellentétek Kína és Amerika között és ez Magyarországra is hatással lehet

A következő időszak igazán nagy kérdése, hogy az a technológiai háború, ami szemünk előtt zajlik Kína és az Amerikai Egyesült Államok között, milyen irányba halad tovább. Árokszállási Zoltán emlékeztetett rá, hogy Amerika nemrég jelentett be új exportkorlátozásokat számos csipgyártó berendezésre és három, a félvezető-fejlesztéshez nélkülözhetetlen szoftverkategóriára vonatkozóan. Válaszul Kína vizsgálatot indított az Nvidia ellen, és korlátozta az úgynevezett kritikus nyersanyagok (germánium, gallium) exportját. És a jövőben sem várható, hogy túl barátságos lenne két ország viszonyrendszere, Trump ugyanis 60 százalékos vámot vetne ki mindenki kínai importtermékekre.

– mutat rá az elemző, aki azzal folytatta, hogy Magyarországon elsősorban kínai akkumulátorgyártásról és autóiparról van szó, ezért szerinte nem valószínű, hogy az USA a kínai-magyar kapcsolatokat nemzetbiztonsági kockázatként kezelné. 

Jöhet-e a Tesla a BYD után Magyarországra?

Másrészről viszont, ha tényleg fontos szövetségesnek tartanak minket az amerikaiak, márpedig egyelőre nagyon úgy tűnik, akkor akár tőkebefektetések is jöhetnek a tengerentúlról. Talán jelzésértékkel bír az is, hogy  Orbán Viktor és Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Floridában találkozott azzal az Elon Musskal, aki a Tesla alapítójaként egy ideje már keresi új telephelyét Európában, és a Space X tulajdonosaként egyeztetett Jászai Gellérttel, a 4iG elnökével. Mondani sem kell, hogy akár egy új Tesla-üzem Magyarországon, vagy valamilyen műhold-technológia idetelepítése, a magyar gazdaság felértékelődését jelentené.

Persze nagy kérdés így is, hogy ha a vámháború fokozódik a világban, az hogyan érinti a magyar–amerikai és a magyar kínai kapcsolatokat. Árokszállási szerint csak akkor léphet fel aktívabban a Trump kormányzat ellene, ha a magyar–kínai együttműködés olyan formákat öltene, amelyek közvetlenül érintenék az amerikai piacokat vagy stratégiai érdekeket, például kritikus infrastruktúra, high-tech mikrocsipek terén.

Ellenkező esetben nem szólnak bele, azaz az „America first” jelszava mellett jól megférhet a „Hungary first”.