Egyre több kismama dolgozik

A munkaerőpiac peremén lévő csoportokra egyre nagyobb figyelem irányul a munkaerőhiány és a társadalmak elöregedése miatt, ugyanis ők jelentik az eddig ki nem aknázott munkaerő-tartalékokat, potenciális munkaerőforrásokat. Ilyen csoportok a diákok, a fiatal munkavállalók, a kisgyermeket nevelő szülők, az idősebb foglalkoztatotti korosztály, a nyugdíjasok és a fogyatékossággal élők.

Az Oeconomus elemzése az édesanyák foglalkoztatását vizsgálta meg, ahol a munkavállalás kapcsán több szempont is mérlegre kerül, az anyagi mellett a lelki, családi vagy akár egészségi kérdések is. A döntés ezek alapján születik meg egyéni vagy családi szinten.

Így dolgozhatnak Magyarországon az édesanyák

Hazánkban legkorábban a csed folyósítása után, tehát a gyermek születését követő 169. naptól lehet úgy dolgozni, hogy nem kell lemondani az ellátásokról, tehát ekkortól vállalhat az édesanya idő- és jövedelemkorlát nélkül munkát gyed, gyes és gyet mellett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 

Az elemzés arra is rámutat, hogy az OECD-átlagában a legfeljebb kétéves gyereket nevelő édesanyák 45 százaléka aktív munkavállaló, míg 9 százalékuk volt szülési, 9,5 százalékuk pedig szülői szabadságon úgy, hogy közben foglalkoztatotti státusza is volt. A szervezet által vizsgált 32 országból Hollandiában (74 százalék) és Portugáliában (68 százalék) dolgoztak a legnagyobb arányban a kétéves kor alatti gyereket nevelő kismamák, mivel mind a két országban igen rövid a fizetett szülési szabadság: 16 hét és 6 hét.

Csehországban (11,1 százalék) és Szlovákiában (9,1 százalék) dolgozik arányosan a legkevesebb kétévesnél nem idősebb gyereket nevelő édesanya, majd ezután Magyarország következik 16,3 százalékkal. Ez azért lehet, mert Szlovákiában és hazánkban a leghosszabb világszinten a fizetett szülési, illetve szülői szabadság a gyermekek születését követően.