A tavalyi év első tíz hónapjában a legalacsonyabb (1. decilis) és a közepes keresetűek (6. és 7. jövedelmi decilis) bére nőtt a legnagyobb mértékben, az ő esetükben ugyanis a bérek 16-17 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezt részben a minimálbér 15 százalékos, részben a pedagógusok fizetésének emelése okozta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapívány összeállítása szerint a 21 pontos Új gazdaságpolitikai akciótervnek köszönhetően a fizetések emelkedése tartós lehet. A jelentés felidézi, hogy a tavaly novemberi, több évet lefedő bérmegállapodás értelmében idén 9 százalékkal, jövőre 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal nő a minimálbér, ami az egész bérszínvonalra hatással van.
A közepes keresetek növekedését pedig a pedagógusbérek átlagosan 21,2 százalékos növekedése hajthatja.
A reálbérek emelkedését jelzi, hogy a tavalyi évben csak 18 százalék tapasztalta fizetése vásárlóerejének csökkenését, szemben 2023-mal, amikor ez az arány 62 százalék volt, vagy a megelőző három évvel, amikor a mutató 33–45 százalék között mozgott.
Az Oeconomus arra is rámutat, hogy tavaly közel 13 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, ami az inflációval is számolva 9,5 százalékos reálbér-emelkedés. Ez hajtotta a kiskereskedelmi forgalom bővülését is, ami a tavalyi év első három negyedévében az ötödik legjobb volt Magyarországon az uniós tagállamok közül.
Az idei évben várhatóan 8,6-9,6 százalékkal bővülhet a bruttó átlagkereset, így az előrejelzett áremelkedéssel kiigazítva 4,7-5,7 százalékos reálbér-növekedésre lehet számítani. Mindez jó alapot képez a lakossági fogyasztás bővüléséhez, aminek köszönhetően idén 4,3-5,1 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.