MBH: a bérnövekedés idén is meghaladhatja az inflációt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA háztartások fogyasztása, a reálbérek emelkedése, a családi adókedvezmény növelése, az állampapírok utáni kifizetések és lejáratok, valamint a munkáshitel mind tovább növelhetik a belső keresletet, így a gazdasági növekedés az idei év végére akár a 4 százalékot is elérheti – mondta az MBH Bank sajtótájékoztatóján Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Kiemelte, hogy a magyar gazdaság 2025-re vonatkozó előrejelzései kedvezőbbek 2024-hez képest, amely elsősorban a fogyasztás várható növekedése miatt élénkülő belső keresletnek köszönhető. Az idei évben a beruházások stabilizálódására lehet számítani, összefüggésben azzal, hogy a Demján Sándor-programon keresztül több mint 1400 milliárd forint forrás juthat a gazdaságba kedvezményes beruházási hitel- és tőkeprogramok, valamint támogatások formájában. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az közelmúltban
nőtt az esélye az orosz–ukrán háború belátható időn belüli lezárásának.
Ez az energiaárak csökkenésén, a befektetői hangulat javulásán, ezen belül pedig a forintárfolyam stabilizálódásán keresztül jó hatással lehet a növekedésre.
Jobban emelkedhetnek a fizetések, mint az infláció
A tavalyi év júliusáig a foglalkoztatottak száma folyamatos növekedést mutatott, azonban augusztusban csökkenni kezdett. Úgy számol az MBH, hogy 2025 végére a gazdaság fokozatos helyreállásával az előrejelzések szerint az átlagos munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon stabilizálódik, ami bár kismértékű, de csökkenést jelent a 2024-es 4,4 százalékhoz képest.
A bérdinamika Árokszállási Zoltán szerint várhatóan továbbra is meghaladja az inflációt, ami a háztartások rendelkezésére álló elkölthető jövedelem növekedését eredményezheti.
Az infláció erősödni fog – még ha átmenetileg is
A januári inflációs adatok hatására a 2025-re vonatkozó várakozásunkat 4,1 százalékról 4,6 százalékra emeltük – jelezte Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője. A hitelintézet elemzője szerint az élelmiszeráraknak a vártnál nagyobb emelkedése mellett különösen nagy meglepetést okozott a szolgáltatások árának változása. Az infláció szerkezete kedvezőtlen képet mutat, mellyel összefüggésben a szakértő az év folyamán a jegybank inflációs célsávja feletti áremelkedésre számít.
A béremelési dinamika az elkövetkező években továbbra is magas maradhat, ami a dezinfláció ellen hat. Ennek következményeként a 2026-os átlagos inflációra vonatkozó prognózisukat 3,4 százalékra várják az elemzők.
A 3 százalékos inflációs cél elérése 2027-ben történhet meg
– mondta Balog-Béki Márta.
Óvatos kamatpolitikát vár az MBH
A tartósan magas inflációs várakozások mellett a piacok kétségbe vonják, hogy a Fed képes-e további két kamatcsökkentést végrehajtani, mindamellett a forint árfolyama is csupán január második felében kezdett érdemben erősödni – jelezte a tőkepiaci elemző. Véleménye szerint az idei év közepéig várható a Fed és az EKB monetáris politikájának széttartása, ami fékezi a dollár gyengülését. A várakozások szerint Magyarországon akkor lehet esély kamatcsökkentésre, ha a Fed képes lesz 4 százalék alá csökkenteni az irányadó kamatát – emelte ki Balog-Béki Márta, hozzátéve, hogy emellett a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság se romoljon draszitkusan.
A magas inflációs pálya mellett a Magyar Nemzeti Bank várhatóan az év végén egy kisebb kamatvágást jelenthet be:
- 2025 végére 6,25 százalékos,
- 2026 végére 5,24 százalékos
alapkamatot várnak az MBH szakemberei.
Erősödik idén az euró-forint árfolyam
A folyó fizetési mérleg többlete, a csökkenő költségvetési hiány és az érdemi pozitív kamatfelár a forintot erősítő tényezők közé tartozik – hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán. Kiemelte: fontos fejlemény a forintnál is az, hogy az orosz–ukrán háborúnál akár tartósabb béke is valószínű lehet.
Ha valóban beköszönt a tartós béke, akkor esély lehet huzamosabban a 400 forint alatti euróárfolyamra.
Hozzátette, bár a forint továbbra is érzékeny a globális gazdasági eseményekre, a jegybank szigorúbb hangvétele és a kedvezőbb befektetési megítélés miatt a közeljövőben jelentős gyengülés nem várható.
Javuló költségvetési egyensúly, mérséklődő adósságráta
A tavalyi költségvetési hiány pénzforgalmi szemléletben 4096 milliárd forintra emelkedett, míg eredményszemléletben GDP-arányosan 4,8 százalékos hiányt vár a minisztérium, ami kissé meghaladja a tervezett 4,5 százalékos célt. Ugyanakkor a 2023-as 6,7 százalékos hiányhoz képest jelentős javulás történt, melyet a szigorú költségkontroll és hiánycsökkentő intézkedések tettek lehetővé.
A 2025-re prognosztizált gazdasági növekedés és a csökkenő kamatkiadások önmagukban is kedvezően hathatnak a költségvetésre, így a hiány 4 százalék közelébe mérséklődhet. 2026-ra további csökkenés várható a hiányban, de a 3 százalék alatti szint elérése nem valószínű. Az adósságráta 2025-ben 73,5 százalékra csökkenhet, majd 2026-ban tovább mérséklődhet a GDP-növekedésének gyorsulása mellett.
