Létezik jobb megoldás a jelenlegi nyugdíjemelési rendszernél, de a svájci indexálás nem az

Gyakran éri kritika a hosszú évek óta használt jelenlegi, inflációkövető nyugdíjemelést, amely helyett többen az úgynevezett svájci indexálást javasolják. Az ideálisnak tartott nyugdíjemelési rendszer korábban egy ideig működött már itthon. Egy szakértőt kérdeztük arról, melyiknek mi az előnye, a hátránya, és mi lenne az ideális megoldás.

Az elmúlt 15 év alatt csaknem másfélszeresére nőttek a nyugdíjak

Az e heti kormányinfón is szó volt a nyugdíjrendszerről. Elhangzott többek között, hogy a kormány nem fogadja el azokat a javaslatokat, amelyek a 13. havi nyugdíj létét veszélyeztetnék. A miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, a kormány elkötelezett a nyugdíjak vásárlóerejének növelése mellett, és törekszik arra, hogy reálértéken értékálló, növekvő nyugdíjakat folyósítsanak a nyugdíjasoknak.

Az elmúlt 15 év komoly eredményének nevezte, hogy 

A 13. havi nyugdíjat az időseket érintő juttatás fontos részének nevezte, amelyet jövő szerdán utalnak majd el a bankszámlákra, és amely az idei évben 550 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést.

Hogyan működik az inflációkövető nyugdíjemelés?

Farkas András nyugdíjszakértő szerint az inflációkövető emelés megfelel a nyugdíjtörvény előírásainak, amelyet minden évben megkapnak az idősek, ám azzal jár, hogy a nyugdíj csak a megállapításakor követi az országos nettó átlagkereset alakulását. Mivel a következő évtől az infláció mértékével emelik a nyugdíjakat – bár abszolút értékben nem –, relatív, vásárlóértékét tekintve csökken a juttatás értéke – fogalmaz.

Ezért is történhetett meg, hogy az utóbbi tíz évben az országos átlagkeresetek kétszer-háromszor gyorsabb ütemben nőttek, mint a nyugdíjak. Ez az olló szerinte különösen akkor nyílik nagyra és akkor érezhető, amikor gyorsabban emelkednek a bérek. Ráadásul az inflációnál gyorsabban növekszenek a nyugdíjasokat különösen érintő élelmiszerárak, ezért érezhetik az idősek év közben kevésnek az emelést. A helyzetet enyhíti, hogy ha a tervezettnél magasabban alakul az infláció, a különbözetet visszamenőlegesen, novemberben megkapják a nyugdíjasok. 

Emellett Magyarország történetében először, 2017-ben bevezették nyugdíjprémiumot is, amely évente egy alkalommal kifizethető összeg a nyugdíjasoknak. Abban az esetben jár, ha az adott évre várható GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Az indoklás szerint a kormány célja ezzel, hogy ha a gazdaság jól teljesít, abból a nyugdíjasok is részesüljenek. Összegszerűleg annyit jelent, hogy az aktuális nyugellátás összegének egynegyedét, legfeljebb 20 ezer forintot kell megszorozni annyival, amennyivel a GDP tényleges növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, de maximum 4-gyel. Az utóbbi években, 2021-ben a jogosultak a maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kapták, 2022-ben a nyugdíjprémium legmagasabb összege 10 ezer forint volt, 2023-ban és 2024-ben nem fizettek nyugdíjprémiumot.

Mit jelent a svájci indexálás?

Magyarországon 1997 és 2009 között az úgynevezett svájci indexálás alapján számították ki a nyugdíjak éves emelését. A svájci indexálás kombináltan a bérek és az árak növekedéséhez köti a nyugdíjemelés mértékét, felerészben a nettó bérnövekedés, felerészben pedig az infláció határozza meg a következő évi emelés mértékét.

Farkas András szerint tehát ez sem tökéletes megoldás, de akkor mi lenne az?

Milyen nyugdíjemelési rendszert lenne értelme követni?

Csehországban és Szlovákiában egy új nyugdíjemelési rendszert indítottak, amelyet valószínűsíthetően Románia is átvesz, hogyha a nyugdíjak idei befagyasztását feloldják. Ezekben az országokban a nyugdíjemelés teljes mértékben attól függ, hogy mennyi az infláció, de ha van reálbér-növekedés, akkor annak felével még pluszban megemelik a nyugdíjakat – mondta a részletekről a nyugdíjszakértő.

Ez 3 százalékos infláció és 2 százalékos bérnövekedés esetén 4 százalékkal emeli meg a nyugdíjakat, amely magasabb összegeknél igen komoly különbséget jelenthet. Farkas András úgy látja: ezt a rendszert érdemes lenne átvenni Magyarországnak is, hiszen ezzel biztosítható lehetne, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke hosszú távon ne csökkenjen, és fokozatosan lassuljon a leszakadás a keresetektől. Egyfajta biztonságot adhatna az államnak is, hiszen ha nincs reálbér-növekedés, akkor csak az inflációval szükséges növelniük a nyugdíjakat – véli a szakértő.

Várható-e változás a nyugdíjemelési rendszer tekintetében?

Jelenleg a nyugdíjemelés rendszerének változtatása egyáltalán nincsen napirenden. Farkas András szerint nem várható változtatás ilyen téren a közeljövőben.

A szakértő szerint a leghamarabb 2027-től számíthatunk módosításra.