Minden magyarra 14 kiscsomag jött tavaly külföldről, de nem ennyit rendeltünk
Tavaly naponta ötezer vámeljárást folytatott le, amelynek során több mint 23 millió tonnányi árut vámkezelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – mondta el dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornok, vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettes csütörtökön, a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének éves közlekedéslogisztikai konferenciáján.
Tavaly 136 millió kiscsomag vámeljárása történt meg hazánkban
A vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettes beszélt a külkereskedelmi és az e-kereskedelmi forgalom arányáról is. Mint mondta, bár az e-kereskedelmi forgalomban (b2c) benyújtott vámáru-nyilatkozatok teszik ki az összes eljárás 99,34 százalékát, az áruk értéke és tömege terén a külkereskedelmi (b2b) forgalomban tapasztalható hasonló részarány.
A kiszabott és tájékoztatásul közölt áfa összegében is hasonló tendenciát látunk, amely a külkereskedelmi forgalomban 4019 milliárd forintot, a hazai rendeltetésű e-kereskedelmi forgalomban pedig 43,8 milliárd forintot tett ki – jelezte.
Az elnökhelyettes előadásában kiemelte, hogy
az e-kereskedelmi forgalom dinamikusan növekszik, 2024-ben 136 millió kiscsomag érkezett hazánkba, melyek jelentős része a NAV Repülőtéri Igazgatóságán landolt.
Hazánk regionális elosztóközpontja az e-kereskedelmi forgalomnak, kiszolgálva a szomszédos országok megrendelőit is. Tehát a szám nem azt jelenti, hogy a magyarok ennyit rendeltek. Ám az is látható a számokból, hogy a Magyarországra rendelt kiscsomagok száma és aránya is emelkedik, tavaly az áruk mintegy 13 százaléka maradt hazánkban. A forgalom volumenére nemcsak a logisztikai szektor szereplőinek, hanem a vámhatóságnak is megfelelő eszközökkel kell reagálniuk.
Gyors, célzott ellenőrzések, egyszerűbb vámeljárások
Kitért a szoros együttműködés fontosságára, kiemelve, hogy alapvetően jó kapcsolat van a gazdálkodók és a vámhatóság között. Hangsúlyozta, hogy a vámhatóság és a piaci szereplők közötti bizalmon alapuló együttműködés elengedhetetlen a hatékony vámfelügyelet és a zökkenőmentes áruforgalom biztosításához. Ez a bizalom lehetővé teszi, hogy a hatóságok gyorsabb és célzottabb ellenőrzéseket végezzenek, míg a gazdálkodók élvezhetik a vámeljárások egyszerűsítését, gyorsítását.
Magyarországon jelenleg 478 gazdálkodó rendelkezik a vámjogi megbízhatóságot igazoló AEO-engedéllyel, ami az unióban érvényben lévő engedélyek 2,6 százalékát teszi ki, az árutovábbításban érkeztetett szállítmányok fogadását lehetővé tevő engedélyezett címzetti engedélye pedig 316 gazdálkodónak van
– hangzott el az előadáson.
Elhangzott: az informatikai fejlesztések folyamatosak,
- az új számítógépesített árutovábbítási rendszer, az NCTS ötödik fázisát január 21-én vezették be.
- Az automatizált exportrendszer, az AES bevezetését az uniós elvárásoknak megfelelő fejlesztést követően, áprilisban tervezik megvalósítani.
- Az importellenőrzési rendszer, az ICS2 harmadik fázisát három lépésben vezetik be, ebből kettő már megvalósult.
- A harmadik lépésben a közúti és vasúti fuvarozóknak kell csatlakozniuk, 2025. április 1-jétől.
A gazdálkodók halasztást kérhetnek a vámhatóságtól, azonban legkésőbb 2025. szeptember 1-jéig csatlakozhatnak – hívta fel a figyelmet Bakai Kristóf.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.