Úgy költünk étteremre és utazásra, mintha nem lenne holnap, de akkor miért nem vesszük a tartós tejet?

Miközben lassan, de biztosan élénkül Magyarországon a fogyasztás, a folyamat korántsem egyenletes. Hiába bővülnek dinamikusan egy éve a szolgáltatások, vagy pörög a turizmus, a kiskereskedelmi forgalom csak kisebb teljesítményre képes. Hogy számokkal is illusztráljuk: tavaly a kiskereskedelmi volumen mindössze 2,6 százalékkal nőtt, ami halvány növekedés a 2023-as 7,9 százalékos visszaesés után. Ezzel szemben a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal bővült, amivel még a 2023-as is visszaesést is sikerült ledolgozni. 

A különös jelenségre a magyarázat részben a fogyasztási szokások megváltozása lehet, azaz sokkal inkább költenek a magyarok élményekre, étteremre, utazásra vagy szórakozásra, mint például tartós fogyasztási cikkekre vagy akár élelmiszerre. Mindez pedig jó eséllyel ugyanarra vezethető vissza: az infláció alapvetően alakította át a fogyasztási kultúrát.

Vásárlás: a boltokban találkozunk leginkább a magasabb árakkal

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nagyon jellemző, hogy az inflációs érzet a valóságosnál magasabb. Ezt pedig tovább fokozza, hogy az inflációs érzékelélésünk elsősorban azon termékek alapján alakul ki, amelyeket gyakran vásárolunk, 

A kiskereskedelem késedelmes növekedése szerinte alapvetően két tényezőre vezethető vissza, és mindkettő a fogyasztók árérzékenységét mutatja, a kereskedők és a beszállítók számára pedig rámutat arra, hogy versenyezni kell az árakban, hatékonyabbá kell válni. Regős arra is rávilágított, a fogyasztási cikkek inflációja az átlagosnál alacsonyabb volt, februárban mindössze 1,6 százalék. Talán ezzel is magyarázható, hogy a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet kifejezetten erőteljes, a bútorok és műszaki cikkek forgalma januárban 7,8 százalékkal bővült, jóval nagyobb mértékben, mint az élelmiszereké.

A Covid óta többet költünk élményre, és ennek a déli országok örülhetnek a legjobban

A világjárvány után elindult az átrendeződés, sokan a turizmus és a szolgáltatások felé fordultak – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint rövid idő telt el, hogy meg lehessen állapítani, tartós tendenciáról beszélünk-e, vagy mindez átmeneti. 

De az jól látszik, hogy a változásoknak vannak haszonélvezői, ilyenek a déli tagállamok, Olaszország, Portugália, Spanyolország, illetve Görögország. Ezek a 2012-es euróválság alatt csak PIGS-országokként voltak jellemezve a strukturális problémáik következtében, most egyértelműen jobb gazdasági eredményeket tudnak felmutatni, mint jó néhány uniós tagország. A fogyasztási szokások átalakulásának ugyanis vannak kárvallottjai. Németország vagy Ausztria két éve recesszióban van, amiben az ipar strukturális problémái mellett legalább annyit nyomhat latban az említett jelenség.

Az iparosodottabb európai országoknak nem kedvez a mostani helyzet – állapítja meg Németh Dávid, hozzátéve, hogy az autógyártás a Covid óta szenved, először az ellátási láncok szakadozása, majd az energiaárak növekedése és a zöldátállás kényszerítette térdre az ágazatot. Mindenesetre arra számít, hogy idővel, ahogy fogyasztás is rendeződni fog, úgy állhat helyre a kereslet az autók iránt, de szerinte nem arra a szintre, mint korábban, mivel arányaiban van egy eltolódás a szolgáltatások irányába.

Lassan az élelmiszerek iránti kereslet is felpöröghet

Visszatérve az élelmiszer-inflációra, nem véletlen, hogy pont az élelmiszerárak emelkedése késztette a kormányt arra, hogy beavatkozzon, miután kiderült, februárban az élelmiszerárak átlagosan 7,1 százalékkal emelkedtek, ami 2023 novembere óta a legmagasabb érték. 

„Az infláció sosem nyugszik, tér vissza” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megnyitóján, majd két nappal később Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy március közepétől 30 alapvető élelmiszer árrését korlátozza 10 százalékban. Az intézkedéstől azt várja a kabinet, hogy amellett, hogy 2 százalékponttal csökkentik az élelmiszer-inflációt, az érintett termékeknél 15-20 százalékos forgalomnövekedést generálhat.

Végre a 2021-es szint fölött van a kiskereskedelmi forgalom 

Regős szerint amíg van infláció, addig van óvatossági motívum is, mivel a magas inflációs jelez egyfajta instabilitást a gazdaságban. 

– mondta az elemző. A fogyasztás helyreállása még törékeny, ugyanis ha a magas infláció miatt fogyasztást kell elhalasztani, akkor a tartós fogyasztási cikkek vásárlását tudják leginkább elhalasztani a háztartások. Januárban ugyanakkor a kiskereskedelem jól indította az évet, éves alapon 4,7 százalékkal bővült a forgalom volumene. Az elemző szerint ha ilyen mértékű növekedésre nem is, de 3-4 százalékos bővülésre számíthatunk az év egészét tekintve is. A 2021-es szintet a januári adattal elértük, és várhatóan a következő hónapokban is inkább e fölött tartózkodhatunk – jósolta Regős Gábor.