BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kapitális hibába esik, aki temeti a magyar gazdaságot: elmondjuk, miért robbanhat hamarosan a GDP-növekedés

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Bármennyire nehéz egyelőre elhinni, de az év második felében valósággal szárnyalhat a magyar gazdaság. Elemzők szerint ugyanis a kiskereskedelem után újabb szektorok, így az ipar és az építőipar is már fokozatosan bekapcsolódhat a növekedésbe. Mindezt is jelentené, hogy lassanként visszatérhetünk arra a növekedési pályára, ahonnan 2022-ben, az orosz–ukrán háború előtt tértünk le.

Fokozatosan gyorsulhat a gazdasági növekedés a következő hónapokban, nem kizárt, hogy az utolsó negyedévben egészen robusztus GDP-adatokat látunk majd – erre hívták fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők, akik szerint továbbra is kihívások előtt áll a magyar gazdaság, legyen szó a külső kereslet nehézségeiről, a vámháborúról vagy újra visszatérő inflációról. De abban egyetértenek, hogy a GDP-bővülés Magyarországon egyre látványosabb lehet az előttünk álló hónapokban. Azaz minden esély megvan arra, hogy a magyar gazdaság maga mögött hagyja az elmúlt két év nehézségeit.

magyar gazdaság
Kapitális hibába esik, aki éppen most temeti a magyar gazdaságot: elmondjuk, hogy miért robbanhat hamarosan a GDP-növekedésünk / Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság (archív) Archive

A belső kereslet szépen kezd helyreállni

Ennek szimplán a gazdaság logikájából fakadó magyarázta van, a konjunktúrát ugyanis rendszerint dekonjunktúra követi, amikor mind a háztartások és mind vállalatok visszafogják a költekezéseiket a romló kilátások hatására. Rosszabb esetben vannak strukturális okai is, amire legjobb példa Németország, ahol az olcsó energiáról való leválás az egészet német modell alapjait kezdte ki, a két éve tartó recesszió pedig természetesen a magyar növekedésre is rányomta a bélyegét.

Jobb esetben a növekedés visszaesésének ciklikus természete van, és ebben lehet bízni Magyarország esetében is, azaz ahogy a vállalati és lakossági bizalom újra erősödik, úgy pöröghet fel a növekedés.

Ráadásul ami a lényeg, hogy nem kínálati, hanem keresleti problémák voltak eddig a magyar gazdasággal.

Tavaly pont ez okozta a gazdaság vártnál rosszabb teljesítményét. Hiába várta mindenki, beleértve a kormány, jegybank és a nagy elemzőházak is a növekedés felpörgését, a gyenge belső és külső kereslet visszahúzta a gazdasági teljesítményét. Azóta annyival kedvezőbb a helyzet, hogy a belső kereslet, ha teljesen nem is állt helyre, de nagyságrendileg jobb állapotban van, mint az két és fél éve bármikor. 

Ezt jelzi, hogy januárban közel 5 százalékkal erősödött a kiskereskedelmi forgalom, miközben a turizmus is már hónapok óta két számjegyű növekedést produkál. Érdekes módon a kiskereskedelem csak most kapcsol látványos fokozatba, amikor már 16 hónapja emelkednek a reálbérek, tavaly végig hektikus képet mutatott, annak ellenére, hogy a szolgáltatások és GDP adatokból kiolvasható fogyasztási kiadások 4 százalék körül növekedtek. 

Tehát az óvatosság motívum, ami sokszor felmerült magyarázatként a lakosság visszafogott költekezésre, folyamatosan oldódik és ez még akkor is így van, ha az infláció időközben visszatért. Nem véletlen, hogy a kormány így beleállt az árrésstopon keresztül az infláció elleni háborúba, tartva attól, hogy az amúgy is törékeny fogyasztás lendületet megtöri.

Az év második felében kapcsolhat rá a magyar gazdaság

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy egyelőre nem változtatott előrejelzésén, így 

idén 1,9, jövőre 4,3 százalékos GDP-bővülést vár.

Ugyanakkor a növekedés felfutása igencsak eltérő lehet, ami szerinte egy exponenciális görbéhez lesz hasonlítható: míg első és második negyedév is viszonylag gyengébb, utána a harmadik valamivel gyorsabb, majd a negyedik egészen dinamikus lehet.

„Az összkép azonban becsapós lesz, a bázishatások miatt az éves alapú növekedési adatok nagyon markánsan fognak felfelé menetelni. Ennek oka, hogy egy éve technikai recesszióban volt a magyar gazdaság”, magyarázta az elemző, aki szerint a választások előtti negyedik negyedév mindig erős szokott lenni.

Ezért azt is el tudja képzelni, hogy 2025 utolsó három hónapjában még a 3 és 4 százalékosnál is magasabb GDP-adatokat látunk majd.

Szerinte egyértelműen a fogyasztás lesz a növekedés motorja, a beruházások talán nem húzzák vissza a gazdaság teljesítményét, ami önmagában is segítheti a növekedést. 

Magyar ipar: a külső keresleten és Németországon is múlik

A nagy kérdésnek nevezte, hogy mi lesz az exporttal és a német gazdasággal. A németek által bejelentett ösztönző csomaggal kapcsolatban óvatosan fogalmazott, szerinte rövid távon nem fognak érdemi növekedést eredményezni.

A mi európai csapatunk azt mondja, hogy csak 2027-ben fogja megdobni az eurózóna gazdasági teljesítményét. Arról nem is beszélve, hogy kérdés, addig mi történik: ha addig jönnek a vámok, akkor gyakorlatilag lenullázza az uniós kiadásnövelés pozitív hatásait a vámháború és akkor a nap végén ugyanúgy ott vagyunk, ahol a part szakad mondta az elemző, aki ezért is marad a várakozó állásponton és nem változtat a magyar növekedési kilátásokon, szerinte az 1,9 százaléknál idén lehet alacsonyabb és magasabb is a növekedésünk. 

Már pedig a külső keresletre nagyon szüksége van a hazai vállalatoknak, akik a szűkülő megrendelésállomány miatt kénytelen voltak visszafogni a termelésüket. Tavaly épp emiatt vágta vissza többször a növekedési előrejelzését a kormány, előbb 4 százalékról 2,5 százalékra, majd még tovább 1,5 százalékra, míg végül a tényleges növekedés mindössze 0,7 százalékos lett, nem függetlenül attól, hogy a Németország második egymást követő évben is recesszióba csúszott. 

Azaz, ha idén Németország már növekedni tudna, akkor az a magyar gazdaság lehetőségeit érdemben javíthatná. Annál is inkább, mert pont az év végén kapcsolódnak be a termelésbe a debreceni BMW és a szegedi BYD gyárak, amelyek akár több tizedponttal lökhetik meg a GDP-t, feltéve, ha tényleg lesz kereslet az elektromos autókra.

A harmadik-negyedik negyedévben már szép éves alapú számok jöhetnek, de az infláció is fent maradhat

Két és félszázalékos lehet idén a GDP-növekedés, nem irreális, hogy ez összejöjjön – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte idén annyival kedvezőbb a helyzet a tavalyihoz képest, hogy a beruházások és az ipar visszaesése nem lesz velünk, nem fogja a növekedést sem visszahúzni.

A fogyasztásban nem vár akkora felfutást, mint tavaly, de ha azon a szinten marad, mint egy éve, akkor teljesülhet a 2,5 százalékos növekedés.

A harmadik-negyedik negyedévben már szép éves alapú számok jöhetnek

– tette hozzá az elemző. Török Zoltán úgy látja, hogy továbbra is alapvetően keresleti problémájuk van a magyar vállalatoknak, tehát a külső és belső keresleten múlik a növekedésünk jövője. Ami viszont jó hír, az európai beruházási tevékenység élénkülhet a következő években, ez pedig a magyar gazdasági kilátásait javítja. Az viszont kevésbé kedvező, hogy az infláció szerinte magasabb szintre kerülhet, idén 4 százalék fölött ragadhat.

Ez azért gond, mert a várakozások is magasan maradhatnak, innen pedig nehéz lesz egy alacsonyabb 3 százalékosra megérkezni. Úgy látja, hogy jövőre is még 3,5 és 4 százalék között lehet a drágulás Magyarországon.

Állampapír: jelentett a kormány a kamatkifizetésekről
Több száz milliárd forinttal csökkent az államadósság év eleje óta, köszönhetően a forint erősödésének. Eközben a magyar kormány nem hagyta magára a nyugdíjasokat és a befektetőket, összességében rengeteg pénzt adott a számukra a 13. havi nyugdíjjal és a kamatkifizetésekkel.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.