BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kapitális hibába esik, aki temeti a magyar gazdaságot: elmondjuk, miért robbanhat hamarosan a GDP-növekedés

Bármennyire nehéz egyelőre elhinni, de az év második felében valósággal szárnyalhat a magyar gazdaság. Elemzők szerint ugyanis a kiskereskedelem után újabb szektorok, így az ipar és az építőipar is már fokozatosan bekapcsolódhat a növekedésbe. Mindezt is jelentené, hogy lassanként visszatérhetünk arra a növekedési pályára, ahonnan 2022-ben, az orosz–ukrán háború előtt tértünk le.

Fokozatosan gyorsulhat a gazdasági növekedés a következő hónapokban, nem kizárt, hogy az utolsó negyedévben egészen robusztus GDP-adatokat látunk majd – erre hívták fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők, akik szerint továbbra is kihívások előtt áll a magyar gazdaság, legyen szó a külső kereslet nehézségeiről, a vámháborúról vagy újra visszatérő inflációról. De abban egyetértenek, hogy a GDP-bővülés Magyarországon egyre látványosabb lehet az előttünk álló hónapokban. Azaz minden esély megvan arra, hogy a magyar gazdaság maga mögött hagyja az elmúlt két év nehézségeit.

magyar gazdaság
Kapitális hibába esik, aki éppen most temeti a magyar gazdaságot: elmondjuk, hogy miért robbanhat hamarosan a GDP-növekedésünk / Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság (archív) Archive

A belső kereslet szépen kezd helyreállni

Ennek szimplán a gazdaság logikájából fakadó magyarázta van, a konjunktúrát ugyanis rendszerint dekonjunktúra követi, amikor mind a háztartások és mind vállalatok visszafogják a költekezéseiket a romló kilátások hatására. Rosszabb esetben vannak strukturális okai is, amire legjobb példa Németország, ahol az olcsó energiáról való leválás az egészet német modell alapjait kezdte ki, a két éve tartó recesszió pedig természetesen a magyar növekedésre is rányomta a bélyegét.

Jobb esetben a növekedés visszaesésének ciklikus természete van, és ebben lehet bízni Magyarország esetében is, azaz ahogy a vállalati és lakossági bizalom újra erősödik, úgy pöröghet fel a növekedés.

Ráadásul ami a lényeg, hogy nem kínálati, hanem keresleti problémák voltak eddig a magyar gazdasággal.

Tavaly pont ez okozta a gazdaság vártnál rosszabb teljesítményét. Hiába várta mindenki, beleértve a kormány, jegybank és a nagy elemzőházak is a növekedés felpörgését, a gyenge belső és külső kereslet visszahúzta a gazdasági teljesítményét. Azóta annyival kedvezőbb a helyzet, hogy a belső kereslet, ha teljesen nem is állt helyre, de nagyságrendileg jobb állapotban van, mint az két és fél éve bármikor. 

Ezt jelzi, hogy januárban közel 5 százalékkal erősödött a kiskereskedelmi forgalom, miközben a turizmus is már hónapok óta két számjegyű növekedést produkál. Érdekes módon a kiskereskedelem csak most kapcsol látványos fokozatba, amikor már 16 hónapja emelkednek a reálbérek, tavaly végig hektikus képet mutatott, annak ellenére, hogy a szolgáltatások és GDP adatokból kiolvasható fogyasztási kiadások 4 százalék körül növekedtek. 

Tehát az óvatosság motívum, ami sokszor felmerült magyarázatként a lakosság visszafogott költekezésre, folyamatosan oldódik és ez még akkor is így van, ha az infláció időközben visszatért. Nem véletlen, hogy a kormány így beleállt az árrésstopon keresztül az infláció elleni háborúba, tartva attól, hogy az amúgy is törékeny fogyasztás lendületet megtöri.

Az év második felében kapcsolhat rá a magyar gazdaság

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy egyelőre nem változtatott előrejelzésén, így 

idén 1,9, jövőre 4,3 százalékos GDP-bővülést vár.

Ugyanakkor a növekedés felfutása igencsak eltérő lehet, ami szerinte egy exponenciális görbéhez lesz hasonlítható: míg első és második negyedév is viszonylag gyengébb, utána a harmadik valamivel gyorsabb, majd a negyedik egészen dinamikus lehet.

„Az összkép azonban becsapós lesz, a bázishatások miatt az éves alapú növekedési adatok nagyon markánsan fognak felfelé menetelni. Ennek oka, hogy egy éve technikai recesszióban volt a magyar gazdaság”, magyarázta az elemző, aki szerint a választások előtti negyedik negyedév mindig erős szokott lenni.

Ezért azt is el tudja képzelni, hogy 2025 utolsó három hónapjában még a 3 és 4 százalékosnál is magasabb GDP-adatokat látunk majd.

Szerinte egyértelműen a fogyasztás lesz a növekedés motorja, a beruházások talán nem húzzák vissza a gazdaság teljesítményét, ami önmagában is segítheti a növekedést. 

Magyar ipar: a külső keresleten és Németországon is múlik

A nagy kérdésnek nevezte, hogy mi lesz az exporttal és a német gazdasággal. A németek által bejelentett ösztönző csomaggal kapcsolatban óvatosan fogalmazott, szerinte rövid távon nem fognak érdemi növekedést eredményezni.

A mi európai csapatunk azt mondja, hogy csak 2027-ben fogja megdobni az eurózóna gazdasági teljesítményét. Arról nem is beszélve, hogy kérdés, addig mi történik: ha addig jönnek a vámok, akkor gyakorlatilag lenullázza az uniós kiadásnövelés pozitív hatásait a vámháború és akkor a nap végén ugyanúgy ott vagyunk, ahol a part szakad mondta az elemző, aki ezért is marad a várakozó állásponton és nem változtat a magyar növekedési kilátásokon, szerinte az 1,9 százaléknál idén lehet alacsonyabb és magasabb is a növekedésünk. 

Már pedig a külső keresletre nagyon szüksége van a hazai vállalatoknak, akik a szűkülő megrendelésállomány miatt kénytelen voltak visszafogni a termelésüket. Tavaly épp emiatt vágta vissza többször a növekedési előrejelzését a kormány, előbb 4 százalékról 2,5 százalékra, majd még tovább 1,5 százalékra, míg végül a tényleges növekedés mindössze 0,7 százalékos lett, nem függetlenül attól, hogy a Németország második egymást követő évben is recesszióba csúszott. 

Azaz, ha idén Németország már növekedni tudna, akkor az a magyar gazdaság lehetőségeit érdemben javíthatná. Annál is inkább, mert pont az év végén kapcsolódnak be a termelésbe a debreceni BMW és a szegedi BYD gyárak, amelyek akár több tizedponttal lökhetik meg a GDP-t, feltéve, ha tényleg lesz kereslet az elektromos autókra.

A harmadik-negyedik negyedévben már szép éves alapú számok jöhetnek, de az infláció is fent maradhat

Két és félszázalékos lehet idén a GDP-növekedés, nem irreális, hogy ez összejöjjön – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte idén annyival kedvezőbb a helyzet a tavalyihoz képest, hogy a beruházások és az ipar visszaesése nem lesz velünk, nem fogja a növekedést sem visszahúzni.

A fogyasztásban nem vár akkora felfutást, mint tavaly, de ha azon a szinten marad, mint egy éve, akkor teljesülhet a 2,5 százalékos növekedés.

A harmadik-negyedik negyedévben már szép éves alapú számok jöhetnek

– tette hozzá az elemző. Török Zoltán úgy látja, hogy továbbra is alapvetően keresleti problémájuk van a magyar vállalatoknak, tehát a külső és belső keresleten múlik a növekedésünk jövője. Ami viszont jó hír, az európai beruházási tevékenység élénkülhet a következő években, ez pedig a magyar gazdasági kilátásait javítja. Az viszont kevésbé kedvező, hogy az infláció szerinte magasabb szintre kerülhet, idén 4 százalék fölött ragadhat.

Ez azért gond, mert a várakozások is magasan maradhatnak, innen pedig nehéz lesz egy alacsonyabb 3 százalékosra megérkezni. Úgy látja, hogy jövőre is még 3,5 és 4 százalék között lehet a drágulás Magyarországon.

Állampapír: jelentett a kormány a kamatkifizetésekről
Több száz milliárd forinttal csökkent az államadósság év eleje óta, köszönhetően a forint erősödésének. Eközben a magyar kormány nem hagyta magára a nyugdíjasokat és a befektetőket, összességében rengeteg pénzt adott a számukra a 13. havi nyugdíjjal és a kamatkifizetésekkel.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.